A 26.

Üdvözlet a kedves olvasóimnak!

Minden évben van egy nap, amihez vegyes érzések fűznek, várom is, meg nem is. Ez a nap nem más, mint július 24-e. Ezúttal is így volt ez, kicsit szomorú lettem, hogy megint egy év elsuhogott felettem, és kicsit közelebb araszoltam a harmadik X-hez, ahhoz az életkorhoz, aminél már valamit domborítani kéne elveim szerint. Bár az alapok úgy gondolom, hogy alakulnak ehhez azért lassanként. :)
Szóval elérkezett a 26. születésnapom is, mely ezúttal hétvégére, egész pontosan vasárnapra esett. Hiába készültem ezúttal is rituális bográcsmókával, az időjárási kondíciók nem voltak megfelelőek ehhez, hiszen ismét csak csapadékosra fordultak a körülmények. Így a program elnapolásra került, s vendégfogadós ünneplés is ezzel együtt. A nap amúgy a szokásos hétvégi jelleget öltötte, kis különlegességet az adott, hogy özönlöttek a jókívánságok facebook-on és iwiw-en, amikre nem győztem válaszolgatni, egy-egy emberen pedig meg is lepődtem úgy alaposan, mind pozitív, mind negatív irányban. Mert hát akadtak nagy hiányzók ezúttal is...Köztük Tillcsi is, aki - bár felköszöntött - nem töltötte velem idejét néhány óra erejéig sem, amit nehezményeztem is (erről később!)
Befutottak délután Keresztszüléim, és egy gyönyörűséges tortával leptek meg, melyet ezúton köszönök Katának is. Azért is örültem különösképpen a jöttüknek, mert pont az én születésnapom hozta össze így a családot. Annyira, hogy ünnepeljünk is. Ennek megfelelően emelkedett hangulatban neki is estem a nyalánkság szétosztásának. Ezúttal a gyertyázós, kívánós móka is elmaradt, mondjuk ennek halasztásos oka volt. Természetesen a fotógépek nem maradhattak ilyenkor munka nélkül, büszkén írom a többes számot, hiszen e nap alkalmából vettem magamnak egy digitális masinériát. Bár meg kell hagynom, azért még tanulmányozni kell a használati leírását a gépnek, annyi mindent lehet cseterni rajta. :) Szóval összegyűltünk, beszélgettünk, tortáztunk, jól éreztük magunkat. Akkor még nem sejtettem, hogy ez felvezető lesz az estére. :)
Na igen, eljött az is Keresztszüléim távozását követően. Szokás szerint a jókívánságokra válaszolgattam, mikor is kicsábított Jóanyám a konyhába, ahová már bekészültek a finomságok és ajándékok is. Nagyon meghatódtam, amikor Kis mama egy gyűrűjét megkaphattam, a rózsacsokor csak fokozott mindent. Nagy-nagy lelkesedéssel pózoltam azután Kis családommal. :) Ez a kis összejövetel feltöltött rendesen érzelmi impulzusokkal.
Mindenesetre emlékezetessé sikerült tenni a 26. születésnapomat is, köszönöm mindenkinek, aki gondolt rám! Köszönöm egyúttal türelmeteket is kedves olvasóim, még megígérem, hogy jövök és alkotok ily vénen is!

Éva búcsúztató

Üdvözlet a kedves olvasóimnak!

Most ismét csak egy összefoglaló írást adnék közre, ezúttal egy vállalati eseményről. Mindenekelőtt azért leszögezném, hogy a jelenlegi többes munkaköröm olyan, ami kellőképp lelkesít, és azt hiszem, ezzel mindent el is mondottam volt. :) És a csapat is egyre jobb és jobb, a légkör egyre családiasabb. Szóval alapvetően szeretek itt dolgozni, és azt hiszem, ez összefoglalja a lényeget.
Mint azt előző írásomból megtudhattátok, hó vége zűrösebb kicsit a controlling táblák miatt, így örültem, hogy új hónap kezdődött. És az is örömmel töltött el, hogy Éva július elsejére (péntek) tette a búcsúztatóját. Ráadásul éppen déli időpontot jelölt meg kezdésnek, ami megintcsak klassz, ha azt nézzük, hogy hétvége is közelített, és olyankor már igazán vissza lehet csípni a munkatempóból...:) Az eseményre készülődés is remek hangulatot hozott, Éva kreatív ajándékának elkészítése pedig kellően lelkesített is (egy kontírozandó számla készült neki humoros szöveggel természetesen).
Délre minden el is készült, mire összegyűlt kis csapatunk a pénzügyi osztályon. A felvezetésben a szokásos főnöki beszéd került napirendre, ami rendkívül meghatónak volt minősíthető. Ezt követte az ajándékátadás. Majd Zoli versben emlékezett meg Éváról, és adta át neki az újabb csomagot. Végezetül lépett színre István a virággal és a harmadik pakkal. Majd Éva is szólt néhány szót még a boncolgatások előtt, majd nagy örömmel nyíltak meg a dobozkák.
A hangulat pedig kezdett fokozódni némi szexista felütés kapcsán, pedig ennek mestere ott se volt akkor még. És némi virtsaftot sem nélkülöztünk főnökök között, legalábbis kezdetben úgy hittem, ütközet fejlődik ki. A végkifejlet azonban szokatlan egyetértés lett, mely a naptárban is megörökítésre került ezúttal. :) A szokásos üdvözlő, búcsúzó köröket követően pedig lakmározás és fotózkodás vette kezdetét. :) Ekkortájt sikerült a főnökkel is kötetlenül eszmét cserélni, ami külön öröm volt számomra. A hangulat pedig egyre csak jobb lett, miután Vizes is megérkezett és szórta a szexista poénjait. No igen, nem hagyhatta ki a facebook bökdösődést sem. :D
Ugyanakkor megható szavakból se volt hiány, így összességében is megállapítható, hogy jól sikerült ez a kis összejövetel és emlékezetes is marad mindőnknek, remélhetőleg még hallunk Éváról, ahogy azt meg is ígérte, amikor kikísértük a kocsihoz. :)
Nagyjából ennyi fért ebbe a bejegyzésbe, még jövök kicsit kifejtősebben július hónapról. Addig csemegézzetek a fotókon, ahol az is leszűrhető, hogy bizony puszogóst fotózni eléggé nehéz! :D No, mindenkinek mindenféle szépségest, még hallatok magamról!