színházi előadás értékelet

Üdvözlet a kedves olvasóimnak!

Így munka mellett be kell valljam, kevés kikapcsolódási lehetőségem van. Persze ebben benne van a maximalista létem is. Mondjuk figyelmeztettek is, hogy ebből alább kéne venni, ám ez nem egyszerű alapbeállítódások miatt.
Azért mégiscsak jó volt az utóbbi pörgősebb időszakot némi kulturális élménnyel is megkoronázni. A szemfülesebbek tudják, hogy színházbérletünk van, és március 19-re datálták a következő előadást. Decemberben sajnos egy betegség miatt ki kellett hagynom a színházat, most viszont valahol igényem is volt rá. :) Valamire, ami úgy kizökkent kicsit a feszültséges időszakból (stresszes munka, családi piszkálódások). És a kiöltözés is hiányott, hogy őszinte legyek! :) Azért megállapítható, hogy a "csini ruhatár" fejlesztésre szorul!

Így - bár dolgoztam szombaton is - minden tekintetben kellemes volt kimozdulni a zord idő ellenére is. Először Tillcsiéknél időztem kicsit, majd miután Kedvesem is elegántos viseletet öltött, elindultunk a VMK-ba, aminek a felújítás kifejezetten jót tett. :) Ezúttal csak kettecskén battyogtunk, mivel Marcsi kórházban van sajnos, Zoli pedig nem igazán kedveli a színházat. Már útközben kiszúrtam volános munkaügyön ténykedő kollegámat, sikerült is néhány szót váltanunk, miközben mi a színházterembe, ők pedig a ruhatárba igyekeztek. Az elhelyezkedés megint csak mókásra sikerült, miután lecsücsültünk és kényelembe helyeztük magunkat, megint talpra kellett ugrani, hogy a későn érkezőket beengedjük a helyünkre.

7 óra után nem sokkal gördült fel a függöny. A nézőtéren uralkodó csöndet ekkor viszont két mobiltelefon csörgése törte meg, ami nagy-nagy visszatetszést keltett. Miért nem tanulják már meg az emberek, hogy ilyen helyen illendő kikapcsolni a telefont?!
Az előadást egyébként kíváncsian vártam, a győri Forrás színház Csíksomlyói Passió c. zenés misztériumjátékát tekinthettük meg. Tetszett ez a megközelítése a szenvedéstörténetnek, amely Jézus elfogását és megfeszítését taglalta. A szereplők közül kiemelném Mária és a Lucifer köreihez tartozó Kirika alakítását. Karakterek közül mellettük még Poncius Pilátus említhető meg, aki Kirika szerelmi megkísértéseinek rendre ellenállt! És a fénytechnika alkalmazása is pompás volt! Rontotta viszont az előadás összminősítést a kezdő telefoncsörömpölésen túlmenően, hogy a mögöttünk ülő párocska szinte végig cuppogott! :S
Előadás közben igyekeztem tolmácsolni a látványelemeket Tillcsinek, ezt előzőleg elmulasztottam. Szállóigék is születtek, mellyel egymást ugratjuk: "nem leszel a császár barátja!" Szóval nekem azért tetszett a 12 végzésből álló darab, s az is, hogy Jó Ügyészemmel újabb közös élményt szerezhettünk! :)

Ebbe a bejegyzésbe úgy ennyi fért, zárom is soraim kedves olvasóim! De folytatás következik idővel!

bepislantás egy controller-belső ellenőr ténykedéseibe 1.

Üdvözlet a kedves olvasóimnak!

Megint itten vagyok, és koptatom a billentyűzetet. Az előző poszt felütésében vázolt dolgok még mindig helytállóak, eléggé pörgősek a hétköznapok. Kicsit összefoglalnám az elmúlt időszakot ezúttal akkor munka szempontból.

Nőnapot követően aztán bele kellett lendülnöm az ellenőri ténykedésekbe sok-sok telefont lebonyolítva (néha meg is próbáltak lerázni, mondván, sok a teendő...na ja, nekem is! Azért sikerült begyűjteni a szükséges dolgokat). Közben kiderült, hogy egy Melinda által küldött adatszolgáltatás hibás több helyütt, így azt is javítani kellett. Itt kihívást jelentett, hogy a "Delta-jelentés" eléggé komplex, a piszkozatok pedig nem egészen egyértelműek. :S Azért megoldottam a módosítást! Bár jelen sorok írásakor is van még mit csiszolni rajta, a kapcsolattartó újabb problémás részeket talált. :S

Amúgy statisztikákat készítek, KSH-s dömping vár rám jövő héten. Az adatgyűjtés hozott jónéhány mókás pillanatot, elég, ha az informatikai témájú kérdőívet hozom fel. Géza és Lajos alakítottak. :D Azért azt is hozzá kell tennem, hogy egyre jobb a munkahelyi légkör, mindenki segítőkész. Néha pedig kocsival is megyünk, akkor pedig rendszeresen le is vagyok parancsoltatva a buszról, nehogymár kilógjak a volános sorból. :D

Most pedig a konszolidált mérlegkészítés tárgyi eszközökkel kapcsolatos folyamatába vagyok bevonva, ami egyszerre jó és rossz. Jó, mert új területen ügyködöm, tapasztalatokat gyűjtök itt is. Rossz, mert így is el vagyok havazódva a könyvelőkkel együtt. Ez is szép kis csapatmunkává bővült, a 3000 soros Excel táblán hatan dolgozunk, régiek és újak együttesen sok túlórával. Hát néha nagyon izgalmasnak tartom a dolgot (minden munkarészt), néha meg a francba kívánom az egészet! Néha átlátom a dolgokat, néha meg elbizonytalanodom...:S

És kicsit foglalkoztat az is, hogy mi lesz ebből: tárgyieszköz-könyvelőként folytatom vajon? Vagy szimplán terhelhetőségi teszt az egész? A belső ellenőr hölgy ugyanis visszafelé tart a gyes-ről...bár két ember feladata lett távozásával egybegyúrva, szóval akár szét is szedhető újra a pozíció. Ugyanakkor nyár közepén lesznek üresedések pénzügyön. Végülis nem is kéne ennyire izgulnom, valahogy akkor is úgy tűnik, hogy számítanak rám. Ami mindenképp pozitív, főleg, ha azt veszem, hogy két hónapja vagyok ott. :) És hát azt is értékelem, amikor a Sümegi vagy a Tapolcai Területi Igazgatóság dolgozói érdeklődnek, hogy érzem magam egy-egy telefonos beszélgetésnél! :) Azért az is érzem, hogy jó sok időnek kell még eltelnie, mire átlátom a cég működését!

Most csak ennyit akartam megosztani Veletek. A továbbiakban is lesznek alighanem ilyen szösszenetek, ahogy haladunk előre az időben. A blogot nem szeretném megszűntetni teljes egészében, a bejegyzések lesznek valószínűek ritkábbak, és inkább összefoglaló jellegűek. Szóval várjatok türelemmel, jövök még olvasnivalókkal! :)

nőnap SV módra :)

Üdvözlet a kedves olvasóimnak!

Eltűntem. Ennek hátterében azt állt, hogy a tennivalók Damoklész kardjaként lebegtek a fejem felett, s így bizony hierarchiát kellett létrehoznom a tevékenységeket illetően. Illetve talán most érkezett el az az időszak, amit már jeleztem, és szemfüles (rendszeres?) olvasóim tudják is, miről fecsegek. :)

Nos, most a munka a meghatározó az életemben, ugyanis nagyon szeretnék maradni hosszabb távon is. Még akkor is, ha a pozíció kettősségével néha nagyon-nagyon szenvedek. És talán túl is parázom az egész mindenséget. És ha már felhoztam a témát, akkor összefoglalóan megállapítom, hogy jól érzem a Volán berkeiben magam. Most már egyre több pozitív visszacsatolást is kapok a ténykedésemről, ami a továbbiakra nézve is jó. De igazából örülök annak is, ha valaki tegeződésre kér, vagy épp tudakolódik hogylétemről.

És akkor itt át is kapcsolnék jelen bejegyzés fő témájára, a nemzetközi nőnapra. Nagyon különleges volt megélni ezt is. Hajazott is a dolog a közgázos-ált. sulis virágbaborulásokra. Na igen, ez az egyetemi évek alatt elfelejtődött. És hát meglepő volt belecsöppenni újra eme köszöntésesdibe vállalaton belül. Nem is gondoltam volna, hogy ez létezik. Bár a névnapi fogadás jellegű mókikból kiindulva azért sejthettem volna mégiscsak. :) Szóval kicsit ezt forszíroznám ebben a posztban.

2011. március 8. nemzetközi nőnap, ekkor a Zoltánok ülik névnapjukat. Ezúton is minden jót Zoli "sógorjelöltnek". :)

Ez a nap is úgy kezdődött, mint a többi. :) Reggel elég nehezen vetett ki magából az ágy, előző este 10 után jóval kerültem csak ágyba, addig a rámosztott statisztikát nyektettem. Anita meg aranyosan próbált segíteni, de helyenként együttes erővel se jöttünk rá adott viszonyszám számolási metódusára. :S Anyával se tudtam beszélni így reggel, noha futólag találkoztunk.

A buszon aztán rögtönzött jelenléti ívezés során megállapítást nyert, hogy Joliék nincsenek, és beugrott, hogy említette is, hogy a nőnapi banzáj miatt kocsival jönnek valószínűleg. Így nem is csücsültem nagyon hátra, és szemeim a közlekedő személygépjárművekre tapadtak. Be is gördültek a járat elé, nagyon nem is kellett jelezni, már osontam is le a buszról. Ebből következően 6 óra 5-kor már indítottam a gépet az irodában. És kicsit örvendeztem is a korai érkezésnek. Megint csak azt lehet mondani, hogy eddig is átlagosnak volt minősíthető a nap, s még ekkor se sejtettem, minő átjáróház lesz a nőnap miatt. :)

7 óra felé ért az első meglepetés. Megszaladt Zoli a munkaügyről, és egy-egy szál sárga rózsát ajándékozott nekünk. Ő volt a második nőnapi köszöntő (Tillcsié az elsőség elvitathatatlanul): Jolival közös edénykébe el is helyeződött, bár eredendően középsulis hagyományainknak megfelelően papírzsepis itatókával akartam ellátni. :) Azóta felszaporult a virágállomány, a Vizes következett szintén vörös rózsával. Tettünk-vettünk tovább (én írtam az ellenőri jelentéseim) majd érkeződött Géza, a gazdasági igazgató, aki legalább cserepes virággal kínált minket. Na ennek aztán elmondhatatlanul örültem. Így tettem szert választás után egy gerberára, ami a kedvencem egyébként. :) Amúgy témát is adtam nekik, mert nagyon feltűnően szemeztem azzal a virággal, és csaptam le rá egyből. :)

Kisvártatva megszaladt egy szerelő barkával, illetve Pista, a könyvelő némi csokival, illetve a szakszervezeti képviselők is megörvendeztettek minket vörös rózsával, némi gyimilccsel (stílusosan narancs!), illetve megkaptam én is a plusz kajajegyet! :) Ehhez csak annyit fűznék hozzá, hogy a bérosztályon dolgozók kedvességén és rámenősségén múlt valószínűleg a dolog (mert a szakszervezeti főmufti nem igazán híve a volán háttér nélküli új felvételiseknek). Meglepetést jelentett a dolog, mert előbbi miatt úgy is készültem, hogy nem lesz ajándék. És hát még egy jel, hogy bírnak. :) Végezetül Dodi is beköszönt egy jókívánsággal, amit szintén nagyon értékeltem.

Szóval mindent összegezve klassz kis nap volt, valahogy feldobta az irodát ez a virágáradat. :) És az is tetszett, hogy részese lehettem egy vállalati "megemlékezésnek". Még akkor is, ha a délutánra datált bulit ki is hagytam (helyette inkább Tillcsivel nőnapoztam :)). De majd lesznek még úgyis céges rendezvények...

Most csak ennyit akartam megosztani Veletek. Később majd még jelentkezem! :) Addig is mindenkinek mindenféle szépségest!