Üdvözlet a kedves olvasóimnak!
Ezúttal egy újabb összefoglalóval jelentkeznék, hogy senki se érezze magát elhagyatva. :) Kicsit kiegészíteném egy korábbi írásom először is. Ez azért szükséges, hogy láttassam a teljes eseménysort. :)
A márciusi ünnepet követően előkerült egy minisztériumi adatszolgáltatás, ami jelentős számolást is igényelt. Ekkor kerültem jobban képbe az értékcsökkenések fogalmával és gyakorlati (volános) alkalmazásával. No meg ekkor kezdtem ismerkedni a mi lesz, ha? kérdés számszerűsítésének mikéntjével. Végülis sikerült határidő előtt kikalkulálnom a dolgokat, és feltöltenem a táblázatot adatokkal. Elég érdekesen alakultak ezek helyenként, meg kell hagynom. De átszámolva is ugyanarra az eredményre jutottam, így maradt ez.
Miután erről letettem, jött az ukáz, hogy tárgyieszköz-könyvelőnknek, Olginak segítsek be. És bár magyarázta a nyilvántartást, sokat nem értettem belőle, de ez bosszantott is rendesen. :S A színház ilyen szempontból is üdítően hatott.
Hétfőn aztán kicsit meg is örültem, hogy elkészült a kalkuláció. Ám főnököm újabb feladattal bízott meg, s olyan gyanúm is megerősítette ezzel, hogy áthelyezés következik. :S
S itt vette kezdetét egy jó hónapot igénybe vevő folyamat, amelyről most beszámolnék. Kezdődött minden azzal, hogy az értékesített tárgyi eszközök táblázatának kitöltését rámbízták, ami nehezen akaródzott összeállni, azért a csapat segített itt is. :) Majd kiderült, hogy az apport eszközökkel is foglalkozni kell, ami nem kis lista. Ezt először fel akartuk gépelni Excel-be, míg Márti ki nem törpölte, hogy fordíttatható át az adatsor táblázatkezelőbe. Ezután hol hárman, hol kettecskén bűvöltük a sorokat, és számoltattunk a progival.
Amikor pedig könyvvizsgálói bemutatás következett, rettegtem, hogy nem leszünk kész időre. Még jó, hogy akkor korábban érkeztünk dolgozóba, és ki tudtuk javítani a hibákat is. Mondjuk nem csodálom, ha ilyenek előfordultak, lévén, hogy zűrlényéknek is akkortájt kellett szerződést kajtatni. Ekkor pedig alapvető ellentmondásokra lettem figyelmes, most láttam rá jobban a napi rutinra.
Tulajdonképp három fronton próbáltam helytállni (mert csak-csak kellett controllerkedni, ellenőrködni. Mondjuk utóbbinál az ellenőri alkotásokat ezúttal más írta, ezek korrekciói maradtak rám). Április első hetében is a konszolidáció volt a meghatározó. Akkor már rendszeresen hoztam hazafelé én is a félbehagyott dolgokat. És az is megesett, hogy szombatonként is megjelentünk a Volán-telepen főnökünkkel egyetemben. Ezen hétvégézések közül kiemelnék egy vasárnapi 8-tól 8-ig tartót. Végülis nagy nehezen összeállt a mű, bár a végén már nagyon tartottam attól, hogy lapátra kerülök. Aztán ez nem következett be, sőt, azóta a próbaidőm is lejárt. :)
Azonban a konsziból csak nem tudok kifogyni, jelenleg is ezzel kéne foglalkoznom. Igazán komoly megbízatás, sok-sok kihívást rejtő feladat. Kicsit kíváncsi is vagyok, mit hozok ki belőle, illetve, hogy milyen szinten kell majd átalakítani, főnököm (akit egyébként nagyon bírok, és tisztelek is!) hol módosíttat.
Most a beszámolókészítés időszakában teendőim megsokasodtak, de egyszer csak visszaáll a kezdeti nyugisabb időszakba! Amúgy jól érzem magam változatlanul még így is, örülök, hogy egyre több mindennel megbíznak. :) Igyekszem is gyorsan tanulni, bár még jócskán van mivel képbe kerülnöm.
Úgy ennyit rólam, majd még jelentkezem. Köszönöm, hogy végigolvastátok lejelentkezésemet! :) Mindenkinek minden szépet és jót!
A márciusi ünnepet követően előkerült egy minisztériumi adatszolgáltatás, ami jelentős számolást is igényelt. Ekkor kerültem jobban képbe az értékcsökkenések fogalmával és gyakorlati (volános) alkalmazásával. No meg ekkor kezdtem ismerkedni a mi lesz, ha? kérdés számszerűsítésének mikéntjével. Végülis sikerült határidő előtt kikalkulálnom a dolgokat, és feltöltenem a táblázatot adatokkal. Elég érdekesen alakultak ezek helyenként, meg kell hagynom. De átszámolva is ugyanarra az eredményre jutottam, így maradt ez.
Miután erről letettem, jött az ukáz, hogy tárgyieszköz-könyvelőnknek, Olginak segítsek be. És bár magyarázta a nyilvántartást, sokat nem értettem belőle, de ez bosszantott is rendesen. :S A színház ilyen szempontból is üdítően hatott.
Hétfőn aztán kicsit meg is örültem, hogy elkészült a kalkuláció. Ám főnököm újabb feladattal bízott meg, s olyan gyanúm is megerősítette ezzel, hogy áthelyezés következik. :S
S itt vette kezdetét egy jó hónapot igénybe vevő folyamat, amelyről most beszámolnék. Kezdődött minden azzal, hogy az értékesített tárgyi eszközök táblázatának kitöltését rámbízták, ami nehezen akaródzott összeállni, azért a csapat segített itt is. :) Majd kiderült, hogy az apport eszközökkel is foglalkozni kell, ami nem kis lista. Ezt először fel akartuk gépelni Excel-be, míg Márti ki nem törpölte, hogy fordíttatható át az adatsor táblázatkezelőbe. Ezután hol hárman, hol kettecskén bűvöltük a sorokat, és számoltattunk a progival.
Amikor pedig könyvvizsgálói bemutatás következett, rettegtem, hogy nem leszünk kész időre. Még jó, hogy akkor korábban érkeztünk dolgozóba, és ki tudtuk javítani a hibákat is. Mondjuk nem csodálom, ha ilyenek előfordultak, lévén, hogy zűrlényéknek is akkortájt kellett szerződést kajtatni. Ekkor pedig alapvető ellentmondásokra lettem figyelmes, most láttam rá jobban a napi rutinra.
Tulajdonképp három fronton próbáltam helytállni (mert csak-csak kellett controllerkedni, ellenőrködni. Mondjuk utóbbinál az ellenőri alkotásokat ezúttal más írta, ezek korrekciói maradtak rám). Április első hetében is a konszolidáció volt a meghatározó. Akkor már rendszeresen hoztam hazafelé én is a félbehagyott dolgokat. És az is megesett, hogy szombatonként is megjelentünk a Volán-telepen főnökünkkel egyetemben. Ezen hétvégézések közül kiemelnék egy vasárnapi 8-tól 8-ig tartót. Végülis nagy nehezen összeállt a mű, bár a végén már nagyon tartottam attól, hogy lapátra kerülök. Aztán ez nem következett be, sőt, azóta a próbaidőm is lejárt. :)
Azonban a konsziból csak nem tudok kifogyni, jelenleg is ezzel kéne foglalkoznom. Igazán komoly megbízatás, sok-sok kihívást rejtő feladat. Kicsit kíváncsi is vagyok, mit hozok ki belőle, illetve, hogy milyen szinten kell majd átalakítani, főnököm (akit egyébként nagyon bírok, és tisztelek is!) hol módosíttat.
Most a beszámolókészítés időszakában teendőim megsokasodtak, de egyszer csak visszaáll a kezdeti nyugisabb időszakba! Amúgy jól érzem magam változatlanul még így is, örülök, hogy egyre több mindennel megbíznak. :) Igyekszem is gyorsan tanulni, bár még jócskán van mivel képbe kerülnöm.
Úgy ennyit rólam, majd még jelentkezem. Köszönöm, hogy végigolvastátok lejelentkezésemet! :) Mindenkinek minden szépet és jót!
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése