májusi start

Üdvözlet a kedves olvasóimnak!

Megint csak feldúsultak a témák, amelyekről írni lehetne, úgyhogy vágjunk is bele!
Május elseje a munka ünnepe, ezt stílusosan munkával ünnepeltem, hiszen a konszi még csiszolandó volt. Mindemellett a szabadtéri programok között se találtam semmi kecsegtetőt. Azon helyzet állt elő, hogy totál ötlettelennek mutatkoztam konszolidált üzleti jelentést illetően. A neten is néztem párat, de nem lettem okosabb, mert pár oldalban elintézik jellemzően az egészet!:S Az itthoni hangulat pedig megint feszült lett, valahogy Anyához nem lehetett szólni, és az anyák napi köszöntőt se értékelte túlzottan. :S Jobbnak is láttuk, ha kerüljük.
A májusi nyitány aztán túlpörgős lett munka tekintetében. Május 2.-a emlékezetes marad számomra, mert Márti búcsúztatójára kaptam meghívást. Érdekes mód délre datálták a kezdést. Ekkor ott is hagytam csapot-papot, legfőképp a nagyfőnököt, hogy részt vehessek a rendezvényen. Mondjuk utólag nagyon bántam a dolgot, és nagyon hálás voltam kolleginámnak, amiért segített a nyomtatásban!

Egyébként Márti nagyon készült az eseményre, többféle süteményt hozott, illetve gyümölcssalátát is a nedűk mellé. Először egy kis versikével, köszöntötték könyvelőnket, majd sort kerített főnökünk az ajándékok átadására kis beszéd keretében. Kis csipegetést követően pedig következett a pezsgős koccintás, és ez egyedi búcsúzások Mártitól. Megható volt!!! Kicsit ugyanakkor frusztrált a tény, hogy dologidő lenne...főnök aztán félre is hívott, és lelépésre invitált. Szóval mentette a helyzetet, így elköszöntünk Mártitól egy kis időre. Tulajdonképp csak addig, míg a beszámolót el nem küldjük. :) A délutános műszak aztán belelendülhetett a konszolidált üzleti jelentés megkreálásnak, hogy másnap főnök asztalára kerülhessen.
Nagyon igyekeztem a módosításokkal, így el is készült keddre. Abban maradtunk, hogy hármas értekezlet keretében nézzük át, amitől kicsit tartottam mondjuk. Végülis átvettük a konszi lépéseit, mit mikor hogyan csináltunk, milyen hátráltató tényezők merültek fel, és kicsit el is nosztalgiáztunk előbbieken (selejtek tedd ide-tedd oda, 0-ás eszközök kicsapatása az Excel táblából újra és újra, hétvégi 12 óra a főnivel...:)). Néhány kiegészítést kellett csak tenni, de összességében kettő dicséretet is bezsebeltem, megszületett az első komolyabb sikerem, ami rettentő boldoggá is tett! :)) Megérte gürizni!
Aztán az első leszúrást is megkaptam a nagyfőnöktől, amit akkor és ott eléggé a lelkemre is vettem. Ám tanultam abból is, soha többet nem adok ki félkész művet a kezemből!!!! A felfokozott lelkiállapot ellenére a sima beszámoló doksijaiban leltem néhány hibát, főni is, bár akkor még nem sejtettem, hogy egyedül kell lejavítanom rapid gyorsan a dolgokat...azért igyekeztem is minden tőlem telhetőt megtenni! Rettegtem a másnaptól, hogy vajon hol hibáztam még...Nelli aztán nem túl jó hírekkel fogadott, nem akarták elfogadni ugyanis a konszit. Kiderült, hogy könyvvizsgálók szerint feleslegesen küzdöttünk az apporttal, nem kellett volna belevenni. A másik társaság szerint meg mégis...Nem szeressük túlzottan ezeket az ellentmondásokat!!! Végülis egy bekezdéssel bővült a dokumentum, ami által minden a helyére került. Azt hiszem, sokáig emlegetjük még ezt is!!! :)
Szóval május eleje hozott jót és rosszat együtt, a hullámvasút feeling abszolút érvényesült. A továbbiakról majd úgyis tudósítok, most zárnám is bejegyzésem, még mielőtt újra elszálldogál. :S Következő írásommal igyekszem, addig is mindenkinek minden szépet! Ágyő Kedveskéim!