2012. január 5., csütörtök

óévbúcsúztató a csacska csapattal


Üdvözlet a kedves olvasóimnak!


Akkor most meg is nyitnám a 2012-es esztendőt ezen virtuális térben is! :) Rögtön kezdeném is a szilveszteri rendezvényről való beszámolóval. :)
Igazság szerint nagyon vacilláltam a meghívást illetően, mivel eléggé fájt a torkom. De végülis győzött a buli iránti vágyakozás a tüszmüsz felett! Szilveszter délelőtt jó sok teát megittam, s így kicsit bátrabban lehetett bevállalni az esti mókulást.
Elég korán érkeztem Győrbe, a délutánt ugyanis szerettem volna Anitámmal tölteni. Aztán ez sajnos elmaradt. Ám a pályaudvaron Dodim szegődött útitársamul teljes meglepetésemre. :)
Mondjuk én is rápacsáltam, mert úgy gondoltam, hogy megebédelek majd szeretett egyetemi városomban a kedvenc étkezdénkben. Ám tesóm rávilágított, hogy egyik egyetemi falatozó sincs nyitva, mindenütt a szilveszteri forgatagra készülnek. Még jó, hogy alkalmaztam a télen-nyáron kaját és ruhát elvet, és vittem magammal pár szenyát. Különben éhen is veszejtődhettem volna! :)
Így aztán útirányt voltam kénytelen módosítani, és kikötni a Dodi-hajlékban. :) A városban amúgy szilveszteri hangulat uralkodott, a karácsonyi bodegák helyét átvitték a kalapot, álarcot, raszta műhajat, dudát, és trombitát árulók sátoros felvonulása. :)
Délutánt aztán átbeszélgettük tesókámmal, míg meg nem érkezett az ajkai különítmény. Majd lassanként a többiek is előkerültek. Kicsit döccenősen indult az este, nehezen oldódtunk. Talán a kis Tesco-ba való belépdelés hozott némi enyhülést, vásároltunk még ezt-azt. Majd sikerült új ihletet is merítenem elődömtől, akinek időnek előtte akartam mindenképpen boldog új évet kívánni élőszóban! A többieknek megtettem ugyanezt korábban e-mail-es módozaton!
Aztán tesómmal elindultunk vízipipába való dohány beszerzési körútra is. Ám ez sajnos nem járt sikerrel, így két körre elengedő füstölögnivalóval kellett beérniük a vendégeknek. Persze aztán kiderült, hogy szén sincs. :S Pedig valódi szír vízipipát sikerült szerezni.
A helyzetet megmentette Szellem, mert hozott kellékként szenet is, biztos, ami biztos alapon. :) Akkor már csak az alufólia volt kérdéses. Dodi váltig állította, hogy van, ám kiderült, hogy azzal se rendelkezik. :) Mondanom se kell, hogy ekkor már minden üzlet be volt zárva, éjjel-nappaliba meg senki se akart kujtorogni a város másik végébe. Nagy nehézségek árán előkerült némi alumínium a fiók mélyéről...:) Amúgy Ghost-on megdöbbentem, kínálgattam rágcsával. Magához is vette az egész zacskóval, és addig ette, míg el nem fogyott. :) Aztán meg közölte, hogy éhes, és bevágott egy egész melegszenyakrémet szendvicsekre kenve persze. Az evésével nincs gond. :D Mi is faltunk időnek előtte virslit. Mert az az általános tendencia, hogy éjfélkor senkinek se kell...
Nagyjából 7 óra lett, mire egybegyűlt a csapat 90%-a. De jó volt, mert mindenki hozott valamit, illetve az is előfordult, hogy valakit. :) Egy párocska is bekerült a résztvevők közé, kicsit tartottam is tőle, hogy az lesz, mint három évvel ezelőtt (nyálmaraton)...Félelmem aztán alaptalannak bizonyult, Anikó és Balázs nagyon korrekten viselkedtek! :)
A virsliszervírozás előtt mindenki kapott egy poharat, amit Marci valami személynek szóló jópofasággal dekorált ki. Az enyémre például azt írta, hogy "Vicu Volán". S ha ez nem lett volna elég, kaptam egy Ikarus E95-öst is mellé. :D Csak hogy ne maradjak tárgyi eszközök nélkül ezen az estén se! :D:D:D
Étkezés után kisebb vitát gerjesztett, hova telepszünk be. Végülis a nagyszobára esett a választás, ott mégiscsak jobban elfértünk. Kívánságműsorral indult az este, aztán ez átváltott vicces youtube-videó nézésbe, pl.: http://www.youtube.com/watch?v=X2WH8mHJnhM
Természetesen lassanként a vízipipa is beüzemelődött. Az izzó szén pipára helyezése jelentett itt kihívást a mérnök uraknak. :) Még jó, hogy kéznél volt egy körző, ami csipeszként funkcionált.
Mire ez elkészült, betoppant az utolsó érkező is, Bandi a távoli Ingolstadt-ból. :) Meglepődtem, hogy mekkorát nőtt! :)
Az üdvözléseket, kamrai raktározást követően aztán visszatértünk a társasághoz. Ahol lehetett pipázni, és versenyezni, ki tud több figurát somni a füstből. :) Hát én elég rég pipáztam, az elején jól ki is nevettek, mert elkezdtem fújni a szerkezetet. :D:D:D
A fiúk aztán idővel kieszelték, hogy buborékba rejtik a füstöt. S mivel a hagyományos bubifújó nem volt annyira mókás, így előkerült egy lábas, megtöltve mosogatószeres vízzel, és egy alufólia gurgula is kellékként szolgált. Ebbe kellett kilélegezni ugyanis, miután belemártottuk a vízbe. Szellemünk itt is alakított, mert néha-néha fordítva vette maga elő a "csövet", így mindjárt túlesett a tisztálkodási folyamaton is. :D Záporoztathatta is a válogatott káromkodásokat. Szóval pipáztunk.
Miután az egyik szén kilehelte lelkét, kis szünet következett, amit kártyázásra használtunk. Nehezen jött létre mondjuk megegyezés a játék fajtáját illetően, mivel speciel mi csajok nem konyítunk a pókerhez. Maradtunk a 21-ezésnél. Aki vesztett, annak innia kellett. De itt meg a szabályok definiálása okozott némi problémát. Ancsika aztán tanítani akart egy másik kártyajátékot is, ez végül csak próbálkozás szintjén maradt.
Közben persze fogyatkoztak az itókák, és a rágcsák is. :) A zenehallgatással viszont az volt a probléma, hogy a hangerő kevésnek mutatkozott, de nem lehetett letölteni progit, amivel javítani lehetett volna rajta. :S A wifi jel gyengének bizonyult.
Így maradt a beszélgetés, pipázgatás, pózolás, míg nem el nem következett az éjfél. A Himnusz hangjait követően pezsgős koccintás és néhány sms reptetés következett. Egy kis szöveges üzit vártam volna, ám ez elmaradt. :( Felmerülhet, hogy tettem-e újévi fogadalmat. Hát meg kell mondanom, ez elmaradt. :) De remélem, jó év lesz a 2012-es anélkül is! :) Elvégre a remény pusztulódik meg utoljára!
Néhány köszöntő elreppentetését követően kis vita következett megint, hogy melyik szórakozóhelyre is megyünk. Végülis úgy határoztunk, hogy körbenézünk mindenütt, aztán a legattraktívabb nyer. Így is tettünk. A végső döntésbe aztán némi üröm is vegyült, mert Tamás hatalmas hisztit vágott le kardoskodva a másik bulihely mellett. Én szívem szerint a retrómuzsikát és a pecsenyét választottam volna. Ott azonban korlátozó tényező volt, hogy nem tudtam, mekkora tánctérrel is rendelkeznek, heringpartit egyáltalán nem akartam volna! Ám a többség döntött. Öcsikémnek nagyon jól indult az év is, mindjárt akadt női társasága. Egész este se láttam. :)
A buli annyira nem volt kedvemre való úgy kb. 3 órát követően, mivel kettőt lépni is alig lehetett. Persze már kidolgoztam a korábbi években, hogy lehet jól szórakozni így is. :) Majd negyed 5 felé lépett a távozás mezsgyéjére a noszlopi különítmény. A párocska már várt minket az albiban, meg hát Petya is, aki kis Vukot látott mindjárt éjfél után, és onnantól folyamatosan. Mire megérkeztünk, már kicsit jobban festett. :) Némi táplálékfelvételt követően be is vágtam a bólogatást. Ez olyan 10 perces pihikét jelentett, mert hazatért tesóm is, akkor értékelni kellett az estét. :)
Végső hazaérkezőink (Big és Kuwi) pedig nem kis kalamajkát és felfordulást okoztak, mivel a csencselt közlekedési táblák mellé ezúttal egy pallót is hoztak. Nem tudom, mire kellett ez, mire volt jó egyáltalán...mert azt reggel el is kellett onnan tűnteni...szép lassan innentől megkezdődött a hazavándorlás, mivel fél 6 után megindultak a járatok Pest és Noszlop irányába is. Ezután a vándorlás után kicsit sikerült kumnom. Bár aztán elővett a kötelességtudat, hogy romeltakarítást kéne megvalósítani. :) Kezdetnek elmosogattam, és a konyhát tettem rendbe.
9.55-kor indult Omló Volán menetrendszerinti járata Ajka irányába, azzal el is pályáztam Győrből. Tetszett a séta azt megelőzően a városban. Így alkalmam nyílt a Széchenyi téren is körbevizslatni, fotózni. Az időjárás pedig kicsit visszahozta a karácsonyt is, olyan cukin esett a hó. :) Délben érkeződtem haza, eredeti tervem az alvás volt. Ám ez módosult, mivel csak forgolódtam. Inkább beszélgettünk családdal. :)
Negyed 4 tájékán bólintottam picit elfelé, nem túl sokáig, mivel vendég jelentkezett be, Feri bácsi. Ő mindig jön újévet köszönteni annak napján. :) Jó hangulatú este bontakozott ki, kielemeztünk mindent. És ezúttal a standard kérdései is elmaradtak, meg is lepődtem rendesen. Elidőzött itt, úgyhogy csak nagy kapkodva tudtam készülni a másnapi munkanapra. De az már egy későbbi történet lesz! Mindent egybevetve, emlékezetes marad ez a szilveszteri mókulás is. Kicsit ráébresztett, hogy társasági életemet eléggé elhanyagoltam, és egy szilveszter a pörgéstől az igazi! És arra is rá kellett döbbennem, hogy mennyire hiányzott a buli is! Szóval nagyon klassznak bizonyult a rendezvény! Köszönöm a meghívást ezúton is jó öcsémnek, a csacska csapatnak pedig az élményeket!
S ezzel zárom is bejegyzésem. Innen fogom folytatni a szócséplést, amint lehetőségeim engedik! Addig is ágyő! :)




0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése