2009. június 27., szombat

vizsgaidőszak - az utolsó kör

Üdvözlet minden kedves olvasónak!


Örömmel jelentem, 2009. 06. 23-án túlestem az utolsó vizsgám is gazdálkodási, kiegészítő egyetemi szakon. :-) Ezt fontos hangsúlyozni, mert nem biztos, hogy ez az utolsó vizsgám is életemben. Sőt...ha belegondolok, lesz még vizsga: németből, KRESZ-ből majd valamikor...de értitek a lényeget. :-P

Hétfő nagy jegy és telefonvárás jegyében telt. Stratmen érdemjegyen meglepődtem, nem is kicsit, és örültem persze, mert már csak ez a tárgy volt gázos. Ám a munka miatt sokkal jobban izgultam. Jólesett, hogy mindenki ezt kérdezgette. Hát nem volt lelkesítő a válasz, nem tartottak igényt szolgálataimra a Pálffyban. Neki is keseredtem rendesen. Ádi szokás szerint nagyon aranyos volt, és tartotta bennem a lelket. Nem volt egyszerű túltennem magam rajt, kerestem a pozitívumot...

Kedden elmentem a vizsgára. Első akartam lenni, hamar túlesni a beadandó-védésen. Nem jött össze. Akkor aztán időmilliomosként lesomódtam a könyvtárba, és jól elbeszélgettünk Ádival. Csábítgatott az esti szakbográcsra (bevallom, meglepődtem), majd felzavart a vizsgára. De még jó is, mert mire odaértem, már csak egy ember volt előttem. :-) Szép lett volna, ha lekésem. :-D 10 perc volt az egész vizsga, ötössel is zártam. Aztán a zuhogó esőre való tekintettel vásárlásom elnapoltam, és hazajöttem. És mivel bokám még mindig fájt, így este nem mentem a bogrács-grillre. Ekkor került be a pénteki jegy is a Neptunba, így már biztosan tudtam, hogy vége a vizsgaidőszaknak. :-)

Szerdán hirtelen lelkesedésből összeállítottam az államvizsga-prezentációt. Mondjuk még most se tudok dönteni hátterek közül. Ennél nagyobb problémám azonban ne legyen! :-) 12 diára sikeredett a ppt, az nagyjából 8 perc alatt lezavarható. Délután aztán megint fájt a bokám, talán az idő miatt is. És jobbnak láttam lemondani az estét. Meg ugye hozzá kell vennem, hogy megintcsak egyedül maradtam volna. :-S

Csütörtökön ügyintézés volt még napirenden, nevezetesen, hogy leadjam a leszerelési lapot az aláírások beszerzése után. Az elég gördülékenyen ment. Csilla néni pedig végképp megnyugtatott, hogy mehetek államvizsgára. Ezt, és a lányok kockáim feletti örvendezését követően vásárolni mentünk Anitával. Akinek meg kell köszönjem a szép napot, és a közös vásárlás élményét! Mert az volt. Elég hamar megtaláltam a megfelelő kosztümöt, nem lehetett otthagyni. Most még kicsit rámszabják, így csak szerdán lesz készen. Aztán kicaplattunk az Árkádba. És csak úgy próbálgattuk a sok szépséges ruhát. Illetve kerestük a megfelelő kiegészítőket a kosztümökhöz, amitől az államvizsga-bizottság hanyattbukfencből egyből lemegy spárgába. :-D A lényeg, hogy hangulatos volt, és vicces az egész vásárolgatás.

Péntek a pihenés napja volt. Ekkor jött a hír, hogy felvettek a Bánkiba közgazdász-tanárnak. És lehet elkövettem életem sodik nagy hibáját, de nem vállaltam el. Túl kötött lenne, 0 váltási lehetőség, ha adódna egy jobban fizető állás, vagy valamiért nem tetszene az egész, és 0 élet. Nem várok senkitől sem megértést, ez alapból nehéz döntés volt. S hogy jó vagy rossz? Az idő fogja megadni rá a választ. Most keresek, pályázgatok tovább. Győrben. :-) Meglátjuk. Döntésem fogadtatása vegyes volt. Anya szerint helyesen cselekedtem, apu szerint nem, és a barátaim szerint se. Még egy ember reakciójára vagyok igazán kíváncsi. Csak kerülne már elő ez a "sötétben bújkáló ellenforradalmár buliherceg". Bár nem is tudom, mit érdekel mások véleménye, az én életem, az én döntésem. :-)

És most már szombat van, mikor írom e sorokat. Német lett volna reggel, míg tanárnéni le nem somta. Persze érthető is, élnie is kell. :-) Emitt is buli lett volna, de fáj a bokám, másrészt kedvem sincs, az idő is esőre áll (kimaradósnak nem kedvez). "Emberemmel" akarok bulizni, aki eltűnt. :-S Aggódom, és rossz előérzetem van. A délelőtt a döntésem értékelésével telt, ezt elemezgetik őseim. Tegyék nyugodtan! Délután várhatóak nagybátyámék, a botránnyal. Szóval esemény lesz. Amúgy meg az is egy komoly döntés. És azt mindenkinek magának kell tudni meghoznia a saját életéről. Úgyhogy a kocka el lesz vetve, vagyis el van most már. Remélem a legjobbakat! És a kedves olvasóknak is hasonló jókat! A döntésekkel meg csak óvatosan, mérlegeljetek!


0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése