Üdvözlet a kedves olvasóimnak!
Úgy gondoltam, a leltárértekezlet megér egy külön posztot, hiszen nem mindennap van ilyesmi. :) És alapból is nagy-nagy megtiszteltetésnek éreztem, hogy részt vehetek rajta. Elég hamar el is jött október 28-a, amikor is a megbeszélést datálta a főnök úr.
Reggel kissé gyomoridegem volt, elképzelni se tudtam nagyon, mit takar az értekezlet. Ugyanakkor örültem, hogy engem választott a főnök kíséretnek, másfelől kiszabadulhattam az idegesítő körülményekből. Reggel aztán Anyusommal együtt utaztam, a nap nem indult így épp túl jól. Már csak azért sem, mert egyedül kellett felsétálnom a holdingba. Gyorsan aktiváltam, valamint néhány mozgatást is megvalósítottam. Ibolykára is ránéztem, épp a készletek negatív voltát magyarázta, mikor megszaladt a drága főnök úr, hogy szedelőzködjünk, mert 5 perc múlva kezdünk. Hát…eléggé el is szaladt az idő. Mi ifjak eléggé hátra is maradtunk.
A leltárértekezés lényegében abból állt, hogy Géza előbb köszöntötte az újakat, majd ismertette, ki hova van beosztva. Aminek nagyon örültem, hogy megemlítette azt, amire csak félmondatban tudtam utalni egy korábbi beszélgetés során (jelesül, hogy a tárgyis az utolsó, aki kap információt). Meg az is jólesett, hogy régi-újként üdvözölt, a nyári próbaleltárt is előhozta a többiek előtt. Aztán mindjárt feladat is adódott néhány busz Ajkára történő átmozgatásával. Amúgy meggyőző volt, ahogy a gázolaj lefejtéses problémát pikk-pakk megoldotta a mozgatás kiötlésével, szerintem ezt a műszaki igazgatónk is megirigyelhette volna! És azt is bírtam, ahogy a minőségirányítási vezetőt is leosztotta, miután szintén az információáramlás jobbítására hívta fel a figyelmet. Mi eközben aláírásunkkal láttuk el a jelenléti ívet, és átvettük a megbízóleveleket.
Kérdés nem hangzott el, így fél óra alatt lezavaródott a megbeszélés. Azért Ágota még tudott ott is fontoskodni, úgy éreztem, hogy épp azt próbálja elérni, hogy vegyék ketté a munkakört. De Géza válasza is tetszett, hogy itt mindig sok a táblázat, a controlling az állandó jellegű. Ám a tavasz se jobb a konszi miatt. Meg hát megtudtuk azt is, hogy jönni fog hétvégén is, hogy kész legyen.
Én pedig visszasuhogva az irodába rögtön el is kezdtem volna a mozgatásokat, amik a leltárértekezésen hangzottak el. Ám infók még hiányoztak, így megrohamoztam a raktárt, ahol nagy-nagy szeretettel fogadtak. Majd a szerelőket is meg kell interjúvolnom. Bámulatos, mekkora szeretettel öveztek. És új fogalomként megtanították, mit neveznek kertnek (merthogy a „buszok a kertben vannak…”). Majd Évicit is bevontam a nyomozásba, már ami a mozgatáshoz még szükséges volt. Bár igazából fogalomzavar állt elő, és végig-végig rossz nyomon jártunk (nem bérelt buszok azok, hanem bérbeadottak!).
Ám lassanként cihelődnöm kellett a sümegi kircuccanásra. Negyed 10-kor indultunk ugyanis. Elég hamar le is érkeztünk Sümegre, ahol picit mindenkivel csevegtünk. Az értekezlet az igazgatói irodában került megtartásra családias légkörben. A készletek negatívitásra hívták fel a figyelmet, illetve a számlatömbök nyilvántartásának fontosságára egyéb benzinkúttal kapcsolatos problémák mellett. Géza is itt is kiemelte, amit kellett, és én is megkülönböztetett figyelemben részesültem ismételten. :) Elköszönéskor biztosított mindenki arról, hogy visszavárnak, ami hihetetlen jó érzéssel töltött el megintcsak.
Utunkat Tapolca irányába folytattuk. Előbb a forgalmi irodába ugrott be a főnök egy fontos aláírásért. Lilla közben ránkzúdította problémáit új munkakörével kapcsolatban is, amiből az jött le megint, hogy ők mennyit dolgoznak…a telepet pár perc alatt elértük, itt a Mazda ajtóval akadt gondom, de főnök kisegített. :) Megint.
Végül a bejáratott forgatókönyv zajlott itt is, kiemelve a pozícióváltásokat. És hát felmerült itt is néhány kérdés, ami nem feltétlen a leltárral volt kapcsolatos. Így a bérmódosításról is kaptunk némi infót és a jövőre tervezett beruházásokról is. És néhány tervezési trükkből is okulhattunk (alultervezés, MNV rádob egy lapáttal, úgy közelítünk majd az igazsághoz kb-ra). :) Közben egy telefon zavarta meg a figyelmes hallgatásomat, illetve az éhség is kezdett előtörni. De itt legalább kaptunk innivalót. :) Indulás előtt meglestük Viki irodáját, ami egy csajos szentélynek felelt meg, annyira nem voltam oda a pink világtól. S még kicsit számlákról egyeztettem Vikivel, a többiek megléptek ez idő alatt.
Mindenki mosolygott, mikor kiviharoztam az épületből. Benn ült mindenki már a kocsiban, és amikor beszálltam, megtörtént a létszámellenőrzés is. :) Majd hajthattunk hazafelé, főnök ismét lenyűgözött ajkai helyismeretével. Fél 2-re vissza is érkeztünk, én még tovább maradtam a leltári előkészületek miatt. Olgi támogatásával sikerült az átmozgatásokat megoldani. :) És a november eleji látogatását is lepontosítottuk. S ez azért is volt jó, mert nyugodtabban mehettem hétvégézni, hiszen munka fronton nagyjából letudtam azt, amit terveztem.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése