Üdvözlet a kedves olvasóimnak!
Mint minden évben, ezúttal is megünneplésre került a születésnapom Kis családi körben, mely kiegészült Atival. :) Mivel 2013-ban neves napom hétköznapra esett, így az azt követő víkenden ünnepeltünk igazán. Persze meg kell jegyeznem, hogy sok kedves köszöntést kaptam, ezúton is köszönöm a jókívánságokat. Ezek szebbé tették a munkanapomat. :) És akkor már két csodaszép ajándék is a birtokomban volt...:) Ám azért a szokásos ünneplés se maradhatott el, hiszen Ati is nyúzott már egy ideje...ám a hagyományainktól eltérően ezúttal vasárnapra maradt az esemény.
Ezt nagy készülődés előzte meg természetesen. Dodi igen-igen sürgött a konyhában, emellett lelkesnek is látszott tesókám. A magam részéről csak a tortanyiskárolást vártam ezúttal is. :) Atival úgy beszéltük meg, hogy 6 óra magasságában érkeződik hozzánk. Így az igazi konyhai bűvészkedést se kellett annyira kapkodósra fogni. :) Persze csúszott a program, és fél 8 lett, mire egybegyűltünk. Atitól egy Opel emblémával ellátott kulcstartót illetve egy csodaszép cserepes lándzsarózsát kaptam, amiket rögvest a parkolási művelet végrehajtását követően át is adott. Majd kis beszélgetést követően szervírozásra került a halászlé (ha már Attila roppant leveses), illetve azt követően a Dodi-féle pecsenye petrezselymes burgonyával. Az étkek nem arattak osztatlan sikert, de hát ebből is le tudtam vonni a megfelelő konzekvenciákat (azaz, hogy zöldségek hanyagolandóak). :)
A desszert elfogyasztására egy picit rá is kellett pihennie mindenkinek. De a jó hangulat adott volt ehhez...persze a beszólások se maradhattak el. :) Ám egy "nagy olasz családban" ez már csak így megy. :) A dohányszünetet követően előkerült egy alkoholmentes pezsgőital is, melynek megbontását Ati kapta feladatául. És amíg én merengtem, addig a tortán lévő számgyertyákat is meggyújtotta. :) És csak azon kaptam magam, hogy noszogat a kívánsággal és a gyertyafújással. Majd sikerült méteres darabokra elnyiskárolnom a tortát, amiből Ati anyukájának is csomagoltunk egy részt természetesen.
A kedélyes estét szerenád tette nagyon emlékezetessé. Igen, elég jól húzta a harmónikán a nótákat Attila. :) Köztük a kedvencem is elhangzott kívánságomra (János legyen, fenn a János hegyen c. klasszikus). Nagyon romantikus volt ez az egész utolsó mozzanatsor a csillagfényes esti időszakban. Szóval ezen születésnap is emlékezetes marad számomra. És ha az elmúlt egy esztendős időintervallumot tekintem, akkor külön öröm számomra, hogy a korábban tortán lévő matchbox piros tütüke ekkora már a garázsban pihentetett. :)
Végezetül meg kell köszönnöm családomnak a támogatást, a készülődést, mindent, ami a fergeteges hangulathoz hozzájárult.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése