Üdvözlet mindenkinek ismételten!
Most a szokottnál korábban vetemedek írogatásra, kicsit unaloműzésből, kicsit rákészülésből a komolyabb dolgok alkotására. :-)
Ha jól emlékszem, a húsvét hétvégénél hagytam abba blogzásom. Szombat hipersebesen telt elfelé. Délelőtt lazulás, olvasgatás, szd., délután kellemes hintapalintázás, sörözés Dodesszel. A nagy sütkérezés akkor elmaradt, inkább csak rákészülés volt. Tudjátok, lelkiekben. Kiderült, hogy másnap vendégeink lesznek, szóval valami süteménnyel elő kellett állni, nem volt mese habbal. :-P Ezen vendégeknek nem igazán örültem. Szeretem a vendégeket, szeretek házigazdáskodni is. Csak nagynénémet nem szívlelem a velem szembeni igazságtalanságai miatt. Nem tudom, megbocsátok-e valaha is. Ezt itt nem taglalnám, ha valakit érdekel, elmesélem priviben talán. De erőt vettem magamon, és úgy voltam vele, ha bármi rosszat, bántót szól, fogom magam, és elvonulok. Itt megtehetem, hazai terepen.
Vasárnap délelőtt képeslapokat röptettem, és egyéb húsvéti üdvözleteket. Megtörtént a sütés, finom kis mohácsi rétes készült. Bár az a réteslap kissé hibás volt...:-) Azonban a végeredmény számít, a laktató finomság. A krémes pedig elkészületlenül maradt, terv szinten. Ebéd után nyugodalmas hesszelés a hintapalintában, békés olvasgatás (Karafiáth Orsolya: Maffia klub - köszönöm a könyvet Julcsinak). Fél 3 felé megérkeztek nagynénémék. Előzőek tükrében nem kitörő örömmel fogadtam őket, de nem is zárkóztam el. Kata unokatesómmal jót kávéztunk, valahogy a hangulat is jól alakította önmagát. A best of Vicu szilveszterkor nyitott aranyköpés-könyvébe ismét mondat kerülhetett berovásra ("átmeneti állapotban vagyok!" - hangzott el egy kire hasonlítok jobban találgatás után tőlem :-D). Kisvártatva előkerült egy csomag magyar kártya. Őseink még a régi szép békeidőkben rengeteget játszottak, így most is elvoltak vele. Mi meg könyveltük a pontokat! :-) És figyeltük az eseményeket. Új szót is sikerült megtanulni, kártya szaknyelven (renonc=a lapokat mindig überellni kell). Aztán volt még kiskori nosztalgia, jövőkép (ki mikor hogyan megy férjhez, nősül meg, min, kin fogunk akkor röhögni) Nem gondoltam volna, hogy ez fog kisülni az egészből. Igaz, ez a körüludvarlás a haragomat nem múlasztja el csak úgy, adódtak pillanatok, mikor fel tudtam volna robbanni. Zavart akkor a behízelgő szöveg! Túléltem beszólás nélkül. És a nevetés, illetve az, hogy próbálom poénosan felfogni a dolgokat, segít az ilyen bonyolult helyzetekben. De minden mondatom meggondoltam 3x-osan. Szóval mindent egybevetve, kellemes kis délután-kora este volt. Tibi bácsi pedig megengedte, hogy tegezzem, tegezzük. Ennek azért van jelentősége, mert ősidők óta magázódunk a nagynéném férjével, illetve a nagybátyám feleségével. (Mint megtudtam, ez máshol is így működik.) Még egy kis szakdogázás belefért levezetésképp a napba, illetve egy snapszer a családdal. Amikor is nyertem! :-) 9 pontot gyűjtöttem. Tudom, 33-ig kellett volna játszani, de fáradtak voltak az ősök. Az is milyen érdekes, hogy legtöbbször együtt voltak a játékban! :-) És romantikus együtt vesztettek legtöbbször. Tibor ugyanis nagyon tud. :-D Nála még csalni se lehet, ezer km-ről kiszúrja a renoncot is.
És eljött az utálatos hétfő. Amikor is korán keltem, mert Feri báról tudom, hogy 8 előtt érkezik. Így is esett, fél 8-kor jött. Szegénykém, belesült a versbe, ez már a kor! Kicsi beszélgetés, süteményezés, kávézás következett. És most megint nem hangzott el az univerzális kérdés ("Na, közgazdászok gyöngye, mi a helyzet a gazdaságban?") Aztán nagybátyámék is megérkeztek. Ám most ők se maradtak sokáig. A délelőtt tv-zéssel telt, Elfújta a szél epizód I. megtekintésével. Tetszik az a film! :-) Aztán délután Dodinak néztem át a beadandóját, majd hamar elérkezett a búcsú ideje. Nem szeretem, ha visszamegy...ezúttal is jóóóó időben kiment a buszra! Nem is várt sokat, csak egy fél órácskát! :-) A nap a szokásos ténykedéssel ért véget, úgymint gépezés, és msn.
Kedd. A délelőtt vihargyorsan eltelt, órára kellett sietni. És végre eldönteni, mit is szeretnék a némettel kapcsolatosan. Jelentem, befizettem magam. Több, mint valószínű a buktavári, bár még egy hó alatt történhet sokminden. A stratégia menedzsment óra kicsit unalmas volt, valahogy a BOP piacok nem kötöttek le, és a Joshi Bharat szerű fószer se. Hazaúton németeztem, mert ugye muszáj is, aztán szakdogáztam. Sorozatles sem maradt el.
Térjünk is át a szerdára. A család már lázban volt Julcsi érkezése miatt. A délelőttöt is okosan kellett felhasználni művészkedésre, és nekiállni végre a dolgozat fő részének, az alapok bemutatásának. Képzelhetitek: diagramok, táblázatok. Ezt elunva Wirtschaftdeutsch és Gmail-chat németül-angolul és magyarul. :-P Délutánba nyúlóan készülgetett a Mű. Aztán hamar átrendeztünk pár dolgot a lakásban. Majd menni is kellett vissza Győrbe. Szokásos kapkodásban persze. Az estét megint nagy reményekkel vártam! Lehet, ez is baj már! Mert megint nem úgy alakultak a dolgok, ahogy kellett volna. La Torre helyett a Lapos Tanszék és környékét választottam. Persze okkal, egy jó kis csocsózás és ígéretbehajtás kapcsán. Sikerült is társaságot gyűjtenem a játékhoz, pedig semmi hangulatuk nem volt. Utolsónak érkeztem. :S Úgy éjfélig követtem nyomon a gémet, aztán kezdett uncsivá válni. Tovahaladtam a Laposra. Egyedül! Fiúk azt ígérték, majd jönnek...Abból se lett semmi. Meg az Ádám által beígért csocsóból se persze. 1 körül már türelmetlen voltam, és kerestem. Valami hatalmas nagy ihlettől vezérelve németül írtam neki. :-D A Fotós Fricc meg is örökítette a pillanatot, mint mindig. :-D Majd csatolmányozom. Aztán írtam Dodinak is, a torrés buliról érdeklődve. Érdekes volt, mert egyik srác se kapta meg az üzit...Illetve megkapták jelentős csúsztatással. :S Válaszolni persze luxus. Sőt! Dodi meg Laposon volt Torre helyett!!! Külön dühít, hogy nem írt, és nem is keresett meg! És a másnapi képekből kell megtudnom, hogy egy helyütt voltunk!
A másik jómadárkáról meg inkább nem is beszélek, ígérgetős. Amúgy egykutyszlik. Így aztán egymagamban mókultam. A buli vége felé kaptam társaságot is, jót táncoltunk a sráccal. 4 körül pedig hazatértem Víztorony utcába. Ahol meglepődve konstatáltam, hogy Dodesz házon kívül. De nem vártam meg. Ám úgy másfél óra szundííí után felébredtem. :S És már nem is tudtam visszapihenni. Reggel értékeltem Bandinak az estét, majd neteltem egy kicsit. Vártam a válaszom az előző esti üzire...meg is kaptam. Bár akkor már 111 kategória volt. Hagyjuk is az egészet, ígérgetős aztán kész. Innentől nem hiszek neki! Nyelvvizsga feladóvevény leadása után hazatértem, és összerámoltam még egy kicsit. Julcsit illően kell fogadni alapon! :-) Majd este meg is érkeztek, anya elég parás volt. Furcsa volt, hogy elvonult a párocska, és szinte egész végig ez volt jellemző. A Vorstellung része teljesült. Dodival kicsit össze is kaptunk, az pedig minden továbbira rányomta a hangulatát...Bocsánat mindenkitől, akivel éreztettem mérgem!!!
Pénteken sikeresen elaludtam, de nem is csoda, mert még a torkom is fájt. :S Azonban a második órára illő volt bemenni, és könyvtárba is. Úgyhogy menni kellett. Szórakozottságom jól példázza, hogy a bérlet helyett az olvasójegyet sikerült majdnem felmutatni a buszon. Hazafelé fordítva mutattam, a mindig túl precíz András "kapitány" el is kérte megtekintésre. Jót röhögtem magam is. :-D Maga a nap nagyon jó volt, a könyvtárazás nyugodalmasan telt, haladtam a dolgokkal. Aztán az óra is szuper hangulatúra sikeredett. Tetszett ez a lopva chatelés. A programom én értem végig legutoljára, de legalább vannak róla képeim, hogy mikor mit is kell csinálni! :-D Kicsit rosszul érintett ugyanakkor megint, hogy Dodiék elmentek pizzázóba, és nekem megint nem tudott írni egy üzit se. :(( Ez is 111 kategória. Szakdogáztam, találtam végre idegen nyelvű forrást is. Szóval megvolt a napi angolozás, a németezés mellett természetesen.
Most pedig már szombat van. A torkom még mindig fáj. Reggel korán ébredtem, Forma-1-et néztem, aztán nekiálltam a kajának, hogy Julcsi tudjon ebédelni még hazamenetel előtt. Arra azonban nem számítottam, hogy 10-kor kelnek, és 11-kor már mennek is. Így nekik a reggeli volt az ebéd is. Délutánban alap-művészkedés volt napirenden, szeretném keddig tényleg befejezni 90%-osra. Aztán már csak egy elemzés, egy bevezető és egy befejezés, plusz némi pofozgatás. :-)
De be is fejezem a blogzódást. Mindenkinek mindenféle szépet, jó napozást ebben a pompás időben! Magam is szívesen palintáznék inkább...ám nem lehet. Max. kicsit később szünetként.
Ha jól emlékszem, a húsvét hétvégénél hagytam abba blogzásom. Szombat hipersebesen telt elfelé. Délelőtt lazulás, olvasgatás, szd., délután kellemes hintapalintázás, sörözés Dodesszel. A nagy sütkérezés akkor elmaradt, inkább csak rákészülés volt. Tudjátok, lelkiekben. Kiderült, hogy másnap vendégeink lesznek, szóval valami süteménnyel elő kellett állni, nem volt mese habbal. :-P Ezen vendégeknek nem igazán örültem. Szeretem a vendégeket, szeretek házigazdáskodni is. Csak nagynénémet nem szívlelem a velem szembeni igazságtalanságai miatt. Nem tudom, megbocsátok-e valaha is. Ezt itt nem taglalnám, ha valakit érdekel, elmesélem priviben talán. De erőt vettem magamon, és úgy voltam vele, ha bármi rosszat, bántót szól, fogom magam, és elvonulok. Itt megtehetem, hazai terepen.
Vasárnap délelőtt képeslapokat röptettem, és egyéb húsvéti üdvözleteket. Megtörtént a sütés, finom kis mohácsi rétes készült. Bár az a réteslap kissé hibás volt...:-) Azonban a végeredmény számít, a laktató finomság. A krémes pedig elkészületlenül maradt, terv szinten. Ebéd után nyugodalmas hesszelés a hintapalintában, békés olvasgatás (Karafiáth Orsolya: Maffia klub - köszönöm a könyvet Julcsinak). Fél 3 felé megérkeztek nagynénémék. Előzőek tükrében nem kitörő örömmel fogadtam őket, de nem is zárkóztam el. Kata unokatesómmal jót kávéztunk, valahogy a hangulat is jól alakította önmagát. A best of Vicu szilveszterkor nyitott aranyköpés-könyvébe ismét mondat kerülhetett berovásra ("átmeneti állapotban vagyok!" - hangzott el egy kire hasonlítok jobban találgatás után tőlem :-D). Kisvártatva előkerült egy csomag magyar kártya. Őseink még a régi szép békeidőkben rengeteget játszottak, így most is elvoltak vele. Mi meg könyveltük a pontokat! :-) És figyeltük az eseményeket. Új szót is sikerült megtanulni, kártya szaknyelven (renonc=a lapokat mindig überellni kell). Aztán volt még kiskori nosztalgia, jövőkép (ki mikor hogyan megy férjhez, nősül meg, min, kin fogunk akkor röhögni) Nem gondoltam volna, hogy ez fog kisülni az egészből. Igaz, ez a körüludvarlás a haragomat nem múlasztja el csak úgy, adódtak pillanatok, mikor fel tudtam volna robbanni. Zavart akkor a behízelgő szöveg! Túléltem beszólás nélkül. És a nevetés, illetve az, hogy próbálom poénosan felfogni a dolgokat, segít az ilyen bonyolult helyzetekben. De minden mondatom meggondoltam 3x-osan. Szóval mindent egybevetve, kellemes kis délután-kora este volt. Tibi bácsi pedig megengedte, hogy tegezzem, tegezzük. Ennek azért van jelentősége, mert ősidők óta magázódunk a nagynéném férjével, illetve a nagybátyám feleségével. (Mint megtudtam, ez máshol is így működik.) Még egy kis szakdogázás belefért levezetésképp a napba, illetve egy snapszer a családdal. Amikor is nyertem! :-) 9 pontot gyűjtöttem. Tudom, 33-ig kellett volna játszani, de fáradtak voltak az ősök. Az is milyen érdekes, hogy legtöbbször együtt voltak a játékban! :-) És romantikus együtt vesztettek legtöbbször. Tibor ugyanis nagyon tud. :-D Nála még csalni se lehet, ezer km-ről kiszúrja a renoncot is.
És eljött az utálatos hétfő. Amikor is korán keltem, mert Feri báról tudom, hogy 8 előtt érkezik. Így is esett, fél 8-kor jött. Szegénykém, belesült a versbe, ez már a kor! Kicsi beszélgetés, süteményezés, kávézás következett. És most megint nem hangzott el az univerzális kérdés ("Na, közgazdászok gyöngye, mi a helyzet a gazdaságban?") Aztán nagybátyámék is megérkeztek. Ám most ők se maradtak sokáig. A délelőtt tv-zéssel telt, Elfújta a szél epizód I. megtekintésével. Tetszik az a film! :-) Aztán délután Dodinak néztem át a beadandóját, majd hamar elérkezett a búcsú ideje. Nem szeretem, ha visszamegy...ezúttal is jóóóó időben kiment a buszra! Nem is várt sokat, csak egy fél órácskát! :-) A nap a szokásos ténykedéssel ért véget, úgymint gépezés, és msn.
Kedd. A délelőtt vihargyorsan eltelt, órára kellett sietni. És végre eldönteni, mit is szeretnék a némettel kapcsolatosan. Jelentem, befizettem magam. Több, mint valószínű a buktavári, bár még egy hó alatt történhet sokminden. A stratégia menedzsment óra kicsit unalmas volt, valahogy a BOP piacok nem kötöttek le, és a Joshi Bharat szerű fószer se. Hazaúton németeztem, mert ugye muszáj is, aztán szakdogáztam. Sorozatles sem maradt el.
Térjünk is át a szerdára. A család már lázban volt Julcsi érkezése miatt. A délelőttöt is okosan kellett felhasználni művészkedésre, és nekiállni végre a dolgozat fő részének, az alapok bemutatásának. Képzelhetitek: diagramok, táblázatok. Ezt elunva Wirtschaftdeutsch és Gmail-chat németül-angolul és magyarul. :-P Délutánba nyúlóan készülgetett a Mű. Aztán hamar átrendeztünk pár dolgot a lakásban. Majd menni is kellett vissza Győrbe. Szokásos kapkodásban persze. Az estét megint nagy reményekkel vártam! Lehet, ez is baj már! Mert megint nem úgy alakultak a dolgok, ahogy kellett volna. La Torre helyett a Lapos Tanszék és környékét választottam. Persze okkal, egy jó kis csocsózás és ígéretbehajtás kapcsán. Sikerült is társaságot gyűjtenem a játékhoz, pedig semmi hangulatuk nem volt. Utolsónak érkeztem. :S Úgy éjfélig követtem nyomon a gémet, aztán kezdett uncsivá válni. Tovahaladtam a Laposra. Egyedül! Fiúk azt ígérték, majd jönnek...Abból se lett semmi. Meg az Ádám által beígért csocsóból se persze. 1 körül már türelmetlen voltam, és kerestem. Valami hatalmas nagy ihlettől vezérelve németül írtam neki. :-D A Fotós Fricc meg is örökítette a pillanatot, mint mindig. :-D Majd csatolmányozom. Aztán írtam Dodinak is, a torrés buliról érdeklődve. Érdekes volt, mert egyik srác se kapta meg az üzit...Illetve megkapták jelentős csúsztatással. :S Válaszolni persze luxus. Sőt! Dodi meg Laposon volt Torre helyett!!! Külön dühít, hogy nem írt, és nem is keresett meg! És a másnapi képekből kell megtudnom, hogy egy helyütt voltunk!
A másik jómadárkáról meg inkább nem is beszélek, ígérgetős. Amúgy egykutyszlik. Így aztán egymagamban mókultam. A buli vége felé kaptam társaságot is, jót táncoltunk a sráccal. 4 körül pedig hazatértem Víztorony utcába. Ahol meglepődve konstatáltam, hogy Dodesz házon kívül. De nem vártam meg. Ám úgy másfél óra szundííí után felébredtem. :S És már nem is tudtam visszapihenni. Reggel értékeltem Bandinak az estét, majd neteltem egy kicsit. Vártam a válaszom az előző esti üzire...meg is kaptam. Bár akkor már 111 kategória volt. Hagyjuk is az egészet, ígérgetős aztán kész. Innentől nem hiszek neki! Nyelvvizsga feladóvevény leadása után hazatértem, és összerámoltam még egy kicsit. Julcsit illően kell fogadni alapon! :-) Majd este meg is érkeztek, anya elég parás volt. Furcsa volt, hogy elvonult a párocska, és szinte egész végig ez volt jellemző. A Vorstellung része teljesült. Dodival kicsit össze is kaptunk, az pedig minden továbbira rányomta a hangulatát...Bocsánat mindenkitől, akivel éreztettem mérgem!!!
Pénteken sikeresen elaludtam, de nem is csoda, mert még a torkom is fájt. :S Azonban a második órára illő volt bemenni, és könyvtárba is. Úgyhogy menni kellett. Szórakozottságom jól példázza, hogy a bérlet helyett az olvasójegyet sikerült majdnem felmutatni a buszon. Hazafelé fordítva mutattam, a mindig túl precíz András "kapitány" el is kérte megtekintésre. Jót röhögtem magam is. :-D Maga a nap nagyon jó volt, a könyvtárazás nyugodalmasan telt, haladtam a dolgokkal. Aztán az óra is szuper hangulatúra sikeredett. Tetszett ez a lopva chatelés. A programom én értem végig legutoljára, de legalább vannak róla képeim, hogy mikor mit is kell csinálni! :-D Kicsit rosszul érintett ugyanakkor megint, hogy Dodiék elmentek pizzázóba, és nekem megint nem tudott írni egy üzit se. :(( Ez is 111 kategória. Szakdogáztam, találtam végre idegen nyelvű forrást is. Szóval megvolt a napi angolozás, a németezés mellett természetesen.
Most pedig már szombat van. A torkom még mindig fáj. Reggel korán ébredtem, Forma-1-et néztem, aztán nekiálltam a kajának, hogy Julcsi tudjon ebédelni még hazamenetel előtt. Arra azonban nem számítottam, hogy 10-kor kelnek, és 11-kor már mennek is. Így nekik a reggeli volt az ebéd is. Délutánban alap-művészkedés volt napirenden, szeretném keddig tényleg befejezni 90%-osra. Aztán már csak egy elemzés, egy bevezető és egy befejezés, plusz némi pofozgatás. :-)
De be is fejezem a blogzódást. Mindenkinek mindenféle szépet, jó napozást ebben a pompás időben! Magam is szívesen palintáznék inkább...ám nem lehet. Max. kicsit később szünetként.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése