Alighanem többet nem írok kitekintőt. Mert akkor az ott közölt dolgok nagy része kimarad az életemből. Na, elöljáróban csak ennyit. Bár így már sejthető, hogy elég jellegtelen hetet tudhatok a hátam mögött. A befejezést leszámítva, mert az dobja meg igazán 2009. 38. hetét. :-) De haladjunk csak a megszokott lineáris időrendbi sorrendben, hagyományosan vasárnaptól. :-) Anyával jól kiértékeltük a korábban történt jelenségeket, meg a jövőben várhatóakat is. Majd ismét németeztem kicsikét.A hétkezdés álmos volt és lassú, eseménytelen. Általában nem rossz nap a hétfő, mivel a vasárnapi főzőcskemókiból adódik a másnapi étek. Így a délelőtt is szabaddá válik. Amint rendszerint alvással töltök ekkor. Csak semmi koránkelés! :D Élvezzük, amíg lehet.
Valahogy nem éreztem jól magam, így a napot javarészt átszundikáltam.
Kedd is ilyesmi volt. Aztán délután valami nagy elhatározásból és kis noszogatás hatására fordításokba, valamint levélírásos gyakorlatozásba kezdtem. Nem voltam túlzottan elragadtatva magamtól...Majd idővel lesz ez jobb is. Legalábbis merem remélni! Nagy lelkesedéssel ezután ismételgetés következett. Ez nagyon aktív jelleget öltött aznap, még este is a nyelvtani részek átnézésével foglalkoztam. Pedig tv-zni akartam....
Szerda gyönyörű napsütéses volt. Reggel már jobban éreztem magam, volt is nagy tesz-vesz. Délután jött a szokásos német, újabb fordítások. Közben tudtam Dodival is értekezni, bár az esti progihoz nem volt sok hangulatom. És első a gyógyulás! A mókit lehet pótolni. Így ismét House doki rendelésén vettem részt. :-)
Csütörtökön is pihengetősre vettem a figurát. A német persze nem maradhatott el, nagyon belejöttem a fordításokba. És tanáraim javaslatait szorgos diákként követem. :-) És előkerültek az Ágitól kapott német anyagok is, így nem kell egy ideig még könyvtárba mennem az újabb fordítanivalókért. A szövegekről csak annyit, hogy hol érdekesek, mint példuál a Dreher Sörgyárakról szóló cikk, hol pedig unalmasak. Persze azért chatelésben is jeleskedtem e napon, néha talán túlzottan belemerülve mondókámba....:-) Ez van, ha valaki hagyja magát...:-) Mindenesetre feldobja a napom, ha másoktól kapok egy-két kedves szót, vagy szórakoztató beszólást. Este pedig ismét tv-zés került napirendre. A Fábry-féle Legyen Ön is milliomos!-on pusztultam.
El is érkeztünk a nem túl eseményteli hét pénteki napjához. Délelőtt nagy lendületemben kétféle menüt állítottam elő ebéd gyanánt. Könyvtárba készülök menni már egy ideje, beszerezni az ajánlott nyelvtankönyvet. Ez megint napolódott. Ehelyett Vicu-féle dumaszínház következett ismét. :-) Holott én csak el akartam küldeni néhány e-mail-t...Hiába ragasztós a szék a gép előtt, illetve mindig van mondanivalóm. Most már rajt vagyok az ügyön, hogy németül is szószátyár legyek, bár addig még jópár pohár kakaónak el kell fogynia! :-) Németet tanulok, mert most van rá teljes szabadságos lehetőség, amikor szinte csak arra fókuszálhatok.
Most fedeztem fel, hogy egy régi kedvencemet, a Kisvárost is ismétlésben nyomtatják az M1-en, így tv-zés is kipipálódott. Még jó, hogy Anita felhívta figyelmem a Született feleségekre is. Köszönet érte! Csak az intrót láttam, hogy dupla epizód lesz...És ha jól gyanítom, most volt ez esedékes.
Szombaton ismét sokáig alukáltam. Az esti program éltetett. :-) Meg egy újabb vicces napközbeni sztori, amely jó hangulatom fokozta. Délután bonyolódott javában, amikor is csengettek. Valamint az őrző-védő szolgálat is jelezte valaki érkeztét. Árnyékolástechnikás feliratú autó parkírozott a házunk előtt. Na, magamban már jókat kuncogtam. Kimentem, pasas már mondja, hogy csukjam el a jószágokat...én pedig közöltem, hogy rossz házszámra jött. Szegény eléggé zavarba jött, én pedig akkor már semmi által nem zavartatva röhögtem. :-) Persze, hogy a Szabadság Street 24-be szólt ez a fuvar is...
De mint tudjátok, a házszámozás nem épp megfelelő, így a Győr, és Ajka felől érkezőknek mi vagyunk a 24. :-) Most nem akartam azt eljátszani, mint a hűtőszerelővel, hogy csak fizetéskor irányítottam át a célhelyre... :-) És hát az idő haladott sietve előrefelé, anya hazatértével pedig még inkább. Jól elhülyültünk szokás szerint. Ezúttal is kényelmesen készülődhettem, noszogatásának hála. Köszönet a stylistolásért, és a frizuráért amúgy drága anya! 9 előtt nem sokkal érkeztem meg Győrbe a bevett járattal (ám átszállást nélkülözve). Nosztalgikus érzések rohantak meg, mert legutóbb két hete jártam a városban, és akkor egy remek intrót kapott az este. Víztorony utcában 3 fős fogadóbizottsággal szembesültem, illetve azzal a ténnyel, hogy a nagy promócióval bíró parti tolódik. Pedig milyen klassz lett volna már: Dodi, Petya, Nándi, BIG és jómagam blogjában ugyanarról az eseményről olvasni. 5 perspektívából...Azért egy beszámolóra lehet még számítani, kíváncsian várom. A nagy mérnök móka elmaradt, ám azért lelkesített, hogy egy másik "reneszánsz" összejövetelnek lehetek aktív résztvevője. 1 éve tartottunk így bulit, ebben a formációban. Mondjuk szerettem volna csatlakoztatni másokat is a díszes társasághoz, amolyan sok jó ember, kis helyen is elfér alapon. De szokás szerint 0. pillanatos meghívásokkal rukkoltam elő, és így négy fős mókiról lehetett csak szó. Ezen invitálásos dolgon majd a jövőben még csiszolok mindenképpen! ;-)
Szóval kissé punnyadós hangulat uralkodott az albiban. Majd apránként előkerült a pipa, és a bor, amelyekkel kezdetét vették a nagy hülyülések. 
Amin rendkívül jól szórakoztam, ahogy az alábbi vide-jó-n is hallható. Megasztárok születtek. :-) Apropó! Nem is rossz ötlet! A következő mókin nagy karaoké lesz...A készített vidik jellegzetessége, hogy itt elég kicsiben láthatóak. Bár minden rosszban van valami jó is: azaz művészfilmnek is beillenek. :-) Helyenként pedig kimaradtak szórakoztató jelenetek, úgy mint például Nándi erotikus öltözős revübe illő tánca. :-) Ezt szóvá is teszem a hanganyagban. De lássék, halljék is:
Elszívtunk egy békepipát Dodival, majd Petyával is, időnként pedig dj-kedtem is. Illetve ezzel mindenki élt. Köszönöm Nándinak a számot, amelyet a rögtönzött kívánságműsorban küldött. Sajnálattal közlöm, hogy a Petyának címzett lett volna az igazi telitalálat nekem. Félreértés ne essék, jó a Rise up, csak már nem az a kedvenc. :P Az estének ez a hülyülős albiban töltött része 8,5 csillagot érdemel. Éjfél után aztán elindultunk bulizni. Elsőként az Új Hullámot vettük célba. A beugró hatására viszont inkább a körülnézést választottuk, és az alternatívák feltérképezését. Utunk kezdetét egy újabb videó dokumentálja. :-) Bár ez ismételten inkább hangfájl.
És igen! Dodinak ekkor is az újabb konstrukción jártak agytekervényei! :-) Nándival meg reklámoztatni kéne a Mamma miát! Illetve az olasz nyelvet is. Nagyon szép kiejtéssel bír szerintem. Valahogy sejtettem, hogy ebből Lapos kvártély lesz...Meg kell mondjam, a Lapos ezúttal tényleg silány volt. Felső szinten valami élőzene, alsó szinten néhány lötyögő emberpalánta, javarészt a póni korosztály képviselői közül, eléggé gyér muzsika. Oldalogtam volna tovább is kb. 10 perc után. Ám ezen szándékommal egyedül maradtam, és most a békés tétlenség mellett döntöttem. Hát olyan sincs túl gyakran, hogy Laposon üldögélek!
Most ez történt, közben beszélgettem az asztaltársaságot jelentő pónileánnyal....aztán végre becsábulhattam a kissé népesebb tánctérre. A zenével még mindig nem igazán voltam elégedett, egy-két számot leszámítva. Lényegében hol egyedül denszeltem a jól bejáratott helyemen, hol pedig a fiúk körében. Akik aranyosan védték az előzetesen az asztalnál lévő hölgyeményeket a kéretlen hódolók ostromaival szemben, és pár fotókópiát is készítettek.
Néhány lerázós trükköt azért sikerült elsajátítanom a pónikáktól, ami majd a későbbiekben nem jön rosszul. :-)
Kívülről sikerült is. Mert fiúk számára ez is fizetős, egymagam meg nem megyek, ha társasággal jövök. Tettünk egy szép sétát a városban, ezúttal morgás nélkülit! Majd úgy határoztunk, hogy Bridge-be való betérés helyett hazaténfergünk. Ahol is megreggeliztünk, és jöhetett az álom. Rövidbe szabva, mert a 6.35-ös járatot irányzékoltuk elő a hazamenetelre. Írhatnám azt is, hogy épphogy elbólintottam, kelhettem is fel. És nyűgös is lettem ettől a kevéske alvástól. (Érdekes volt ezt tapasztalni, hiszen általában nem alukálok egy-egy buli után, idehaza sem. Ha pedig igen, akkor minimális 1-2 órákat, ami után viszonylag képbe kerülök. Most ugyanez az idő töltődött pihenéssel, ám inkább nyugtalan lettem tőle. No, mindegy.) A Nánditól, kérés nélkül kapott hírektől meg idegessé is váltam útközben. Mérgem pedig itthon lett kifejlett, amikor megláttam, hogy édes drága jó öcsém hazahozott kaját!!! Az paprikázott fel, hogy teljes erőbedobással készítettem Neki az elemórzsiát vasárnap (éppenséggel tölthettem volna azt az időt Forma-1 nézéssel is, vagy némettel, vagy szimplán alvással, bármivel!), nem holmi főzeléket, és akkor nem fogyasztja el! Nem fogyasztja el Nándival együtt sem, inkább hazahozza...Nem tudom, hova tűnt, mivé lett az én nagyon takarékos öcsikém?! Nem tudom azt sem, hogy miért nem lehet őszintének és nyíltnak lenni a családtagokkal szemben?! Miért nem lehet értékelni mások fáradozását, beleértve az apróságokat is?! Egy-egy icipici köszönöm (vagy hálás tekintet, vagy visszakérdés) néha jólesne, főleg, ha szívvel-lélekkel segíteni akar(na) az ember lánya...Tényleg nem tudom, érdemes-e jót tenni bárkivel is?!
Bocsánat a lelki kitérőért. Nem írhatom, hogy megnyugodtam, miközben pötyögtem e sorokat...Nos, a programra visszaterelve a szózuhatagot, összességében közepes színvonalat jelentett. Nem volt rossz, ám előzetes várakozásaimhoz képest csalódást keltő, azaz 7/10. A megfelelő szórakozóhelyet nem leltük fel, ezért e végső értékelés nálam. Néha Dodin és Petyán unalom jeleit véltem felfedezni, Nándin inkább a fáradtságot. Én pedig tény és való, hogy hiányoltam valamit (a kedvemre való zenét és a tömeget) továbbá valakit, illetve valakiket még...
Száz szónak is egy a vége: lesz még nívósabb móki is, bár azért tényleg jó volt együttlenni a régi barátokkal. Majd egyszer - remélem, a közeljövőben már - rendezhetek én magam egy ilyesmi összeröffenést. A hét pedig valóban eseménytelen volt, remélhetőleg mozgalmasabbnak nézek elébe! :-)
Ezúttal itt zárom is a bejegyzésem. Most múlt el a két bedobott kávé hatása, így valószínű pihenéssel folytatom a vasárnapot. A kitekintő rész is kimarad, mert ha leírnám a terveket, akkor nem tudna beteljesedni. De senki nem marad le semmiről. Köszönöm az olvasóknak a türelmet, mindenkinek minden jót kívánok az elkövetkezendő hétre!
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése