Üdvözlet a kedves olvasóimnak!
Ismét továbbsuhogott egy hét, így időszerű is valamit írnom róla. Hétvégén a főszerep a pihenésé volt, végre tudtam jókat csacsorászni a Kis családdal, illetve végre jutott időm kapcsolatokat felélénkíteni. De a durmolás is elmaradhatatlan volt. Létezhet olyan, hogy téli fáradtság? :-OA hétfő romantikus színezetet kapott. Ati használta égi összeköttetéseit, és a bakonyi táj ismét behavazódott. Legnagyobb örömömre este is rendületlenül szálldogáltak az apró-piciny hópelyhek, és végre várhattam munkából hazatérő Ügyészkém. Ezúttal én öltöttem fel a lovagi páncélt, és kísértem Őt haza.
Előtte azonban tettük egy kellemes kis sétácskát Ajka városában, átbeszélgetve a napi eseményeket és az Eszter nevű kollegina bemutatkozója is megtörtént. Majd távolabbi terveket is szövögettünk a jó idő beköszöntére, illetve közös-kis projektünk helyzetállása is elemzés alá vonódott. (Hogy mi is ez, arról csendülnöm kell elfelé, majd utólag visszakommentelnem, amennyiben sikert könyvelhetünk el :-)).
A napi betevőnk fogytán volt odahaza, úgyhogy annak beszerzését még be kellett iktatnunk az esti programba. Ez a kis vásárolgatás is roppant kellemes volt, illetőleg emlékezetes, mert én iramodtam a jól megszokott irányba a pékárus részlegre. Bizonyítást nyert ekkor, hogy agyamban bizonyos ingerek jelentős késleltetéssel tudatosulnak, most például a fornetti amúgy isteni illatával mit sem törődtem. Aztán jól kiröhöghettem magam megint, amiért hangosan gondolkodtam. :-)
Remekül sikerült ez a randevú is, bár magam ismét csak meg kell kritizálnom, bizonyos dolgokra nem figyeltem kellőképpen, pedig-pedig kellett volna. Annyira magával ragadott a romantika, hogy hazafelé is sétáltam inkább a faluközponttól, és ez is nagyon kellemetes volt. Majd értékeltük kölcsönösen Ügyészkémmel az együtt töltött időt, s ekkor kristályosodott ki első ízben, hogy milyen magas szinten működik közöttünk a telepátia is. :-)
Kedd már morgósabb volt és a szerda is. A családi szekírozás egy elviselhetetlenebb lett számomra. Ezt a helyzetet oldotta kismértékben a mama házánál történő rendezkedés. Ezek az esték leginkább az egykori Csipetcsapat-tagok államvizsgára való felkészítéssel teltek, azaz ppt ellenőrzéssel, lehetséges F(f)arkas-kérdések megfogalmazványozásával.
Csütörtökön ismét Atival mókáztam, bár ekkor fontos és felettébb komoly megbeszélnivalónk is akadt. A romantikázásba és munkaügyi-értekezésbe ezúttal Eszter unokatesóm zavart be félóránkénti csörgetésével. No igen, Nuncius figyelmét fel kell hívni rá, hogy ezen felettébb idegesítő szokásról leszoktathatná aráját. :-)
Sétafika közben ismét lehullt egy-két titkosságról a lepel, de ezúttal feladtam a rejtély önönmagamtól történő felderítését. Azt azért hozzáfűzöm, hogy csak nagysokára jöttem volna rá a fejtvény megoldására jelen esetben. Újabb játék-lehetőség: ismerjünk fel a közeledő járműveket anélkül, hogy odapislantanánk. :-)
Persze megint mérges voltam magamra a talit követően, mert nem voltam eléggé körültekintő. Aztán család is helyrepakolászta a vérnyomásom, miután kiderült, hogy a másnapi bemutatkozós programom helyett bankolás lesz, és pénzügyezés. Bár hogy a jót is megragadjam, adódott a feladat, hogy én, mint a Kis család pénzügyi szaktekintélye (húú, nem is voltam nagyképű!:-)), tegyek javallatot a csatorna-projekt optimális finanszírozására minden körülményt tekintetve véve.
Péntek délelőtt aztán kalkuláltam is, adatokat gyűjtöttem, majd kigondoltam a megfelelőnek mutatkozó finanszírozási formulát. Mindeközben pályázatot is gyártmányoztam két tetszetős állásocskára, köszönet az írományok felülvizsgálatáért és bővítményekért a Jó Ügyészemnek! (Hát igen, fogalmazásban is professzionális! :-)) Ádámmal majd még számolok az állandó, roppant fellengzős stílusban előadandó kiokításért.
Ebéd ismét kimaradozott, mert jelenésem volt Anyánál. Buszváró van, váró busz pedig csak bizonyos személyeket illet megfelé. Sajna, engem még nem. Így aztán rohamtempóban becsörtettem a faluközpontba. Kár volt úgy sietni, mivel a buszgépjármű csak laza fél órát késett. :-S Az idő alatt pedig kissé át is fagyogattak végtagjaim, csípős hideg időjárás uralkodott. És miután a hűs csontig hatolt, nem igazán kajtattam a buszon ismerőst. Pedig-pedig jött Keresztlányka is, és meglepődtem, mikor leszállt a Halacskánál ő is. Így legalább tudtunk néhány szót váltani. Kiderült, hogy Eszter csörgetményezése előző nap azért volt, mert így akart jelezni, hogy msn-es kommunikációképes. :-) Lelkesítőleg hatott rám, hogy mindig szerettel várnak minket Tillussal, illetőleg Dodit és Julcsit is.
Rövid eszmecserénket követően a Penny Hipermarketingbe vettem az irányzékot, ahol persze jó anyámat még véletlenül se volt kivel elővezettetnem. Viszont szemrevételezhettem a megújult boltot. Aztán kisvártatva előbukkant édesanya, menetfelszerelésben már, aminek kifejezetten örültem. Indulhattunk a bankba, útközben pedig vázoltam a pénzügyes javaslatom.
A bankban is várakoznunk kellett. De addig jól feltérképezhettem a munkakörnyezetet ismételten. Konstatáltam, hogy a gyerkőcökre is gondoltak Raiffeisen-ék, tetszett az a játszósarok. Ügyintéző hölgyeményt pedig ismertük, jól el is lehetett vele hülyéskedni. :-) Kezdetben azzal, hogy várjuk a 10.000-seket, amiket majd legyárt nekünk. Végül ő is azt javasolta, hogy hagyjuk csak békén az alapokat. A projekthez hiányzó pénzt pedig teremtsem elő szolgáltató tevékenységgel. :-D Ott a környéken kacagott mindenki, mivel a hülyeségre mi is vevők vagyunk. Na, emígyen kell vidámmá tenni valakik számára a hétvége indítását. :-D Több szó esett nem pénzügyekről. Szakmai szempontból is épültem kicsit, egy-két információt sikerült elcsippentem, mi mit jelent pontosabban. :-) Szeretnék ilyen helyen dolgozni, ez a bankolási művelet csak megerősítette ilyen jellegű vágyaim. Valamiért már totál elfáradtam, mire hazakecmeregtünk. Hiába Ajka, mégis elmegy a fél nap az ügyintézésre.
Majd rövid elemzés következett Anyával a döntésünkre vonatkozóan, illetőleg egyéb témákat érintve, és kicsi pihengélés. Este megkaptam a napi támogatást Jó Ügyészemtől telefonon keresztül, és fel is lelkesített annyira, hogy képes legyek pályázatot reptetni ismételten egy bankos állásra itt a környéken. Persze TP honlappal azért szenvedtem rendesen, már ami az eligazodást illeti. Ezen munkamenetet Eszter állandó írj már! felszólításai szakajtották meg, illetve néhány gúnyos megjegyzésén húztam fel orrom kötelékek erősségére vonatkozóan. De tudjátok ,alapból is érzékeny lelki világgal rendelkezem, és újabban nem tűröm csak úgy, hogy valaki megtiporja ezt! Persze Eszter esetében gyanítottam egyféle revansot is, miután vőlegénye hollétéről nem tudott érdemben megnyilatkozni, én pedig célozgattam rejtekhelyére, arra bizonyos bűnbarlangra.
Most pedig szökkenjünk át a hétvégére! Újabb morognivaló akadt. Nagynéném a héten töltötte be az 50. életévét, és hát ezt illendő lenne megünnepelni tisztes módon. Hát ennek előkészületei is a hét eseményeihez tartoznak. Kezdtem is aggódni, hogy Kata tanárnéni talán haragszik is, amiért mi éltünk a szilveszteri meghívással, őt pedig nem is invitálták meg oda. Azért ezt még el kell simítanom. Persze a házigazda dönt a vendéglistáról. Mondjuk Eszter tehetett volna legalább egy gesztust. Én meg talán ott hibáztam, hogy nem ösztönöztem erre. No mindegy már.
Szóval a terv az volt, hogy megüljük e napot itt nálunk nagyobb családilag. Végülis ez szombatról átkerült egyéb nénémék egyéb elfoglaltságai miatt vasárnapra. Onnan pedig bizonytalan időszakra elfelé. Terv és tény eltér egymástól, ennek ékes példája volt ez az eset is. Ius murmurandit tudnék megint elmorzsolni, de nem igazán érdemes, mivel változtatni a történteken nem lehet. Így legalább
tudtam pihengélni, és a családdal rendezni a viszonyom. Büszkeség és balítélet is kivégeztetődött általam. Töltődős kis víkend volt összességében egy kis morgással meghintve. De az meg szükséges is. :-)Vasárnap szerettünk volna egy isteneset hócsatázni Dodesszel, de mivel a fehérség nem tapadozott, így ez is meghiúsult, mint ahogy az összes általam előirányzott terv a hétre. Na, majd talán jövő hétvégén hómókulunk, ha megfelelőnek mutatkozék rá az idő. Így csupán néhány fotó készülhetett, melyeket csatlakoztattam is.
Remélem, nem hagytam ki semmit sem a heti fontosabb történésekből. Államvizsgázóknak pedig ehelyütt is gratula, üdvözlet a gazdászok klubjában!
Ezennel zárom bejegyzésem az elmaradhatatlan jókívánalmaimmal én kedves olvasóim irányába!
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése