hiánypótlás I. sorozat

Üdvözlet a kedves olvasóimnak!

Adós vagyok még két hét eseményeinek összefoglalásával. Kezdjük is ezt a hiányosság-pótlást, melyet a majálisos hétvégétől indítanék.
Május első vasárnapja egyébként Anyák Napja, így első dolgom volt Édesanyám felköszöntése. :) A délelőtt ezután szakmai feladatok megoldásával telt. Egy kicsit kusza adóbevallást kellett helyre tenni az illető homályos magyarázatát követően. Ebben nagy segítséget jelentett a bevallási segédlet nyomtatott verziója, melyet hamar át lehetett lapozgatni. Azt tette meg helyettem Anya, és bökött rá a megoldásra. :) Én pedig roppant lelkendezve olvastam át az irányadást, és véglegesítettem azt követően a nyomtatványt. Helyére került minden, bár ez azt is jelentette, hogy az általam kitöltöttek közül itt rekordbefizetés alakult ki. :S Elmondhatom, hogy idén is mindegyikből tanultam valamit. Valami újdonságot szakmai szempontból is. És ha netán interjúra megyek vállalathoz, majd teszek erről is említést. De jövőre fizetős lesz a játék (családot leszámítva).
Délután főzőcskéztem egy csöppest, a rántott sajtra minimalizódott ezúttal mondjuk. Pihenésképp befejeztem a blogencset, illetőleg szkenneltem és küldtem is pár receptet Eszter unokatesómnak, hogy meg tudja örvendeztetni szíve választottját. :) Majd kicsit németeztem is, átnézegettem a nyelvtani részeket és a szavakat. Ezen tevékenységet Dodi miatt kellett befejeznem időlegesen, és aznapra véglegesen.
Noha filmnézést terveztem, végül győzött kommunikatív énem, és inkább fogadóórát tartottam, beszámolót tartva a majálisról a gazdász pajtásoknak. :) Illetve Tillussal is megragadtunk mindennemű kommunikációs csatornát: e-mail-eztünk, telefonon beszéltünk, és msn-eztünk is. :) Utóbbinak nagyon örültem.
Nagy csacsogás közben pedig különféle facebook-os tesztek kitöltésével szórakoztattam magam, amelyek során kiderült, hogy a romantika korában kellett volna élnem. Mert érzelmes alkat vagyok. Szeretek elmerengni az élet nagy kérdésein, álmodozni, vágyakról, érzésekről beszélgetni. Remek filozófiai képességeim vannak, amit ebben a korban megoszthattam volna hozzám hasonló gondolkodású emberekkel. Remekül éreztem volna magam hangulatos kávézókban, ahol romantikus verseket írtam volna. :) Napjainkban a leginkább hozzám hasonlatos személy pedig éppen Jó Ügyészkém. :) A Dallasban a családösszetartó Ellie, míg a House-ban maga dr. House szerepét kapnám a további tesztek alaján. :D Jókat derültem ezen eredményeken is.
Hétfőből (május 3.) aztán a randevú előtti ijedtséget tudnám kiemelni. Történt ugyanis, hogy cihelődésem közepette valami szürkére lettem figyelmes, ami a ruháim között leledzett. Egyből egy rágcsálóra asszociáltam, majd azon nyomban győzködtem magam, hogy hogy is kerülhetne az épp oda, ez valami érzéki csalódás. Kicsit közelebb somfordáltam az ágyon lévő holmijaimhoz, hát ebből a szögből is határozottan egér formája volt annak a valaminek. Ezen felismerés pedig sikongatós hanghatást eredményezett. Anya meg még le is tolt, amiért ide a lakásba bekerült egy rágcsáló. Annyira írtózom tőlük, hogy Anyát kértem meg arra, hogy valahogy tüntesse el. Na, amikor megfogta farkánál fogva, még akkor is csak sikonyáltam. Akkor nyugodtam meg, mikor megcsipogtatta, és kiderült, hogy ez egy műegerenytű. De előbb is feltűnhetett volna, hogy tréfa, mivel Anya is ugyanúgy utálja ezen állatokat. Mindenesetre a vér meghűlt bennem, mikor közelített...El is határoztam, hogy megmutatom a szürke apróságot Tillusnak.
Miután ismét csak feladtunk egy álláspályázatot (SZE-re egyébként), sétálni indultunk. Ismét csak a folyóparton kötöttünk ki. Hiába, nagyon hangulatos az a környék. És hát felismerős játékra is adódott alkalom, persze Tillusnak semmiféle gondot nem okozott az egér. Fantáziáját olyannyira megragadta a rágcsáló, otthon meg is kellett mutatnom Marcsinak is.
Hazaérve aztán folytatódott a nagy-nagy derülés. Aput se láttam még ilyen fürgének. :D:D:D:D Anya ugyanis szó szerint ráhelyezte a karjára, majd elkezdett visongani, hogy miféle állatot telepített be az ágyikóba az öreg. :D Gyakorlatilag ugyanaz volt a forgatókönyv, mint nálam. Hogy hitelesebb legyen, én is rákezdtem a sikonyára. Majd azért villany felkapcsolás után megállapítódott, hogy műegérről van szó. Azért így is ütött a mutatvány. Eleddig enyém a fődíj, alapból utálom az egereket, már a látványtól is sikíthatnékom támad. Érdekes azért ez, mert az aranyhörcsögökkel semmi ilyesmi nem volt. :) A napi eseményekhez szervesen hozzátartozik, hogy Ádámtól kaptam egy e-mail-t, melyben, mint adóügyi főszakértőhöz fordult hozzám. Ám a kérdésére adandó választ kicsit kutatnom kellett. Ha már e-mail, akkor említést érdemel, hogy a nyelvvizsga szándékomat, és vizsgadíj befizetést igazó elektronikus értesítés is megérkezett. Ilyenkor nyugszom meg, hogy minden rendben van legalább a jelentkezéssel.
Kedden lazulós délelőttöt tartottam. Majd győzött a kötelességtudat, és és kitelepültem innen a napocskára. Németezés helyett pedig inkább blogot fogalmazványozgattam papiros alapon. :) Na igen, ilyet is szoktam! :) Ám a lépcsőn ücsörgést hamar felváltotta a hintaágyikóban pihengélés. Amúgy Chappy is békés újabban, rendszeresen tart ellenőrzéseket adott ténykedések közben. :) Bár javasolt lenne az ebnek kicsit több mozgás, vagy kevesebb zabbantás, mert nehéz! :) E napon is el kellett őket csukmányoznom, hogy a villamos energia fogyasztást mérő óra állását leolvasó hölgyike be tudjon jönni a portánkra. Kíváncsian várjuk az elszámolást.
Szóval nyugalomban és békében ejtőztem a hintában. Ezt megszakítandó kimentem a kertbe, kicsit gyomlálni a zöldséget, illetőleg utánajárni, miféle madarak vonulnak csapatostul a kert végén. :)
Kapirgálás után a némettel is kicsit foglakoztam. De egy idő után meg megint fáztam, álmos is lettem, így bejöttem, és alvásra adtam a fejem. Majd ismét csak szövegértéseket gyakorlatoztam. Ezen estén először környékeztek meg újra továbbtanulásos gondolatok. :)
Két álmom is van. A Ph.D hallgató lét azért attraktív, mert egyfelelől szeretek kutatásokat végezni, és az előadásokat is bírom. Szakdolgozatnál/diplomamunkánál tetszene a konzulenskedés (és most megint dicsekszem, ezúttal a saját érdemeimmel: pár ilyen jellegű írásnál már segédkeztem és kétségtelenül szívvel-lélekkel tettem mindezt. Persze a tanítványoktól elvárnám a határidők pontos tartását, ezzel egyidejűleg a kritikát is időben megkapná mindenki). És a tanulmányok befejeztével akár egyetemi katedrára is léphetnék...Azért egyetemen tanítani mégiscsak más lehet, mint középiskolában! :)
A másik álom pedig nagyjából jelen sorok írásához képesti 6 évvel ezelőttre köthető. Érettségikor minden vágyam volt, hogy jogász lehessek. Nagy hatást gyakorolt rám egy film, Az ördög ügyvédje, olyannyira, hogy első helyre is a SZE Jogi Kara került a továbbtanulási listán. Volt is mindenféle bömbizés, mikor nem jött össze...Persze a gazdászság megtetszett időközben, meg aztán, ha valamibe belekezdek, akkor szeretem végigvinni. No, ez utóbbi olyan lendületben ment, hogy még a gazdálkodási kiegészítő egyetemi szakot is elvégeztem. Egyébiránt az egyetemi oklevél beugró a doktori iskolába. Tehát ennek egy ilyen megközelítése is létezett bugrisomban a kezdet kezdetén, vagyis 2007-ben. :) Viszont a jog is újra visszakerült a napirendre, a bírói foglalkozás konkrétan.
Úgyhogy ezek részleteinek néztem kicsit utána ezen a szép kedd estén, illetőleg másnap. Gazdász Ph.D tanulásosdit sajna még nem kezdhetem el addig, míg nincs a birtokomban a diploma. Azaz nagyon kell az a német szakmai!!! Persze a barátok jobb kedvre derítése is elmaradhatatlan volt, ezúttal Ágit próbáltam felvidítani.
Talán túl sokáig is figyelgettem a tanulásos részleteket este, ébredezésemet követően is tartott az előző napi fáradtságérzet, de nekiálltam sütkérezni. Előzőleg már kinéztem két receptet, az almás táskát, és a meggyes lepényt. Utóbbit a Marcsitól kapott receptesfüzetből. Végül emellett döntöttem, és elő is készítettem este a mélyhűtött gyimilcset. A tésztáját megint nagy örömmel kóstálgattam, és az alapján nem volt rossz. :D
Na, ez a meggyes költemény hamar meg is sült, teljes mértékben az előírt recept alapján, és idő alatt isteni illatokat árasztva. Már alig vártam, hogy felszeletelhessem, és kínálhassam a családot meg magam. :D Kár, hogy a sütés-főzés a meglévő fejfájásom és szédelgésem nem likvidálta. Szerintem ez már megint ennek a változékony időjárásnak a hatása. Hát nem is kellett sokat várni az újabb viharra.
Miután Anya megérkezett melóból, végre megkóstolhattuk a sütit. Hát ekkor derült ki, hogy a meggy magos állapotában került bele a tésztába! :D Attól függetlenül azért finom lett, fogyogatott is rendesen. :D Elsőre nem is rossz teljesítmény! Törpölök a folytatáson! :D Ebéd terén pedig bezsebelhettem pár dicséretet. Különösképp jó hatást gyakorolt az önbizalmamra az, hogy Apu kerek perec kijelentette, Anya jobb lesz, ha átadja a stafétát nekem sütés-főzés terén. :) És annak is örültem, hogy végre estére utolértem magam levelezésekkel, Adrinak dr-nak már amúgy is régóta gyártottam a feleletet. :) A 2. vihar idején pedig németeztem, ismételtem legfőképp. El is szunyáltam füzettel a kezemben. :) Az estét sorozatles zárta, újabb ismeretgyűjtések mellett a már említett képzésekről. Így felfedeztem például, hogy szeretett egyetemünkön átszervezték a tanszékeket már ami az elnevezéseket és oktatóstruktúrát illeti. Állásoknál is találtam újdonságot, megszabják azt is, hogy a diploma nem lehet régebbi x évnél...Őrület!!!
Május 6. napja csütörtök is elkövetkezett. Aznap Jó Ügyészemmel találkoztam újra. A randevú megint remekbe szabott volt, és bővelkedett romantikus elemekben természetszerűleg. :) Ismét csak a Csónakázótót barangoltunk körül nagy-nagy vidámkodás közepette. Alig váltunk el egymástól, máris adódott valami hír, amit el kellett újságolnom. Ami többszörös telefonolás után sikeredett is. :) És ezt most megteszem Nektek is, kedves olvasóim, legyen már egy kis bréking nyúz is ebben a posztban! :) Meg egy kis dicsekvés is újra! :) Szóóóóóval...Nuncius pajtás (aki a keresztségben a Tamás nevet kapta, és nem mellesleg Eszter unokatesóm hites férjúr-jelöltje) bejutott az X-faktor döntőjébe!!! :) Én lelkes voltam, vagyok meg még leszek is ezügyben is. Most pedig, hogy Ti is tudjátok, buzdítom Olvasóim, hogy sms-eikkel segítsék tovább Vizi Urat! :) Nagyon szeretném megkaparintani az első dedikált CD-t. :) Hálás köszönet előre is! :) Kettősség jellemez egyébként ezügyben. Nevezett férfiegyed és Eszter kapcsolata mindjárt próbára is tevődik a tv-szerepléssel.
Péntek eléggé eseménytelennek mutatkozott. Miután megírtam a délelőtti levélkét Kedvesemnek (mert ez elmaradhatatlan!), próbáltam utolérni magam a többieknek gyártandó válaszokkal is. Amúgy is szeretek levelezni, és csettegni is. Így legalább gyakorlatban maradok, ami a 10 ujjast pötyögést illeti. De elírások nálam is adnódnak. Van amikor az agyam gyorsabb, mint az ujjaim. :D És ezeket a szárnyaló gondolatokat nem mindig bírom követni kézügyileg.
Szóval kiterjedt levelezést folytattam délelőtt során, miközben fődögélt a lencsefőzelék. Anyáék mama kertjében ténykedtek, elültették a krumplit. Majd délután itt is sort kerítettünk erre. Két fős csapatunk kitett magáért, szigorúan munkamegosztásban dolgoztunk. Tetszett a dugványozás. :) A parcella meg adott volt, mert néhány, ősszel bennmaradt krumplika már bokrosodik, jelezve a helyet, hogy hova is kellene rakni a többit.
Még egy szabad terület van, ahová majd uborka kerül nemsokára. Kerti tevékenység befejezéseként pedig a zöldségágyásban kerestem a sorokat, azt próbáltam gaz-mentesíteni, ám mindössze egy sort találtam meg, kicsi még a sárgarépa meg a petrezselyem. Anya amúgy is befelé hívott, nehogy a többi növényt kitapossam. :) Pedig azért óvatosan lépkedtem.
Kettőkor került sor az ebédre, aztán gyakorlatilag ismét kivonulást tartottam. Így aztán a napozás is abszolválva lett, és a németezés is. Szövegértéseket csináltam, grafikonhoz tanultam a kifejezéseket, illetőleg átolvastam a német leveleimet. Dodi négy órási megérkezését követően kicsi szünet iktatódott be, majd tovább ejtőztem kicsit a hintapalintában aktív módon persze. Van egy könyvem, amiből a szakkifejezéseket tanultam. Ezt kezdtem el újra olvasni, és gyűjteni ki abból további szavakat, amik fontosak lehetnek. Kérdéseket és válaszokat taglal egyébként szótárral egy-egy fejezet végén.
Így aztán néhányra magam is próbáltam feleletet kreálni, persze hangos tanulási módozatot elkerülve. Ott kinn azt nem lehet. Alighanem a továbbiakban is ez lesz a metódus, vagyis előbb ismétlés, aztán új ismeret elsajátítás, valahogy ugyanezzel a kitartással. :) Könnyíteni akarom a szövegértéses vizsgarészt mindenképpen, ahol mellőzni kell a szótárt. Azért kifejezetten eredményes napot zártam nemrég némettel kapcsolatosan, alkonyatkor jöttem ám be a palintából. :) Tényleg semmi sem zavart ott a koncentrálásban (az időnként felzendülő Lagzi Lajostól és Máriótól eltekintve, valamelyik szomszéd bömbiztette a lejátszót erőteljesen), még a Chappy se, aki lesántulása ellenére is hatalmas ugrándozásokat végez a hazaérkezőkre! :) De aztán elnyugszik, és békésen napozik, no meg, felügyelt természetesen. Kellemes volt odakinn. Ezen péntek estét pedig rendhagyóan filmezéssel adtam át a múltnak. A Bad Boys 1. részét néztem meg.
A hétvége pedig pihenősre sikerült, illetőleg tanulósra is. Szombaton msn-es partnerbővítés is történt, Adri dr. vett fel erre a felületre nagy-nagy örömömre. Bár adódott egy kis technikai zűr, ami miatt kezdetben nem tudunk beszélni. Nem látta, amit írtam, persze a program jóvoltából azt tudta, hogy mikor pötyögök...Majd gyorsan számot is cseréltünk, és beszéltünk is. És mivel utóbbi eléggé hosszasra sikerült, Dodi azt hitte, hogy Jó Ügyésszel társalgunk. :) Végül messenger is működött és jó két órát beszélgettünk. És hogy mosollyal térhessek nyugovóra, észleltem, hogy fősulis konzulensem írt. Elsőre azt gondoltam, hogy csak köszönet a névnapos üdvözlet okán. Hát kicsit bővebb azért, érdeklődött hogylétemről, konkrétan arról, hogy mi újság az iskolában...:D:D:D Azért is nevetek rajt ennyire, mert Anyától is kérdezte ezt nem sokkal ezelőtt, és tudta, hogy végeztem! :D Bár kicsit később azért elgondolkodtam a válaszon, mert azért illendő a kérdésre reagálni is. Az adta a dilemmámat, hogy tudtam, mi a véleménye már a kieges tanulmányokról is (eléggé negatív) , és ha ehhez még hozzávesszük, hogy jelen pillanatban az álláskeresők táborához tartozom, akkor gyakorlatilag a naugyeénmegmondtam! is kisülhet egy következő fordulóban. És nem utolsósorban kéne említenem, mégis ide kerül, hogy a blog hosszas keresgélés és majd egy év után új külsőt kapott. Köszönet a témapalettából való választási segedelmet Dodinak!
Vasárnap kritikus és aggódós énem került előtérbe. Sajnos utóbbi gyári beállítás. Kedvesem reggel nem épp jó híreket közölt egészségi állapotát illetően!!! Próbáltam hívni még F1 előtt Tillusomat, de kikapcsolva leltem lovefont. Meg a másik telefont is. :S Akkor nyugodtam meg, amikor délután érkezett Tőle egy mail. :) Forma-1-et felében-harmadában láttam, nem igazán kötött le. Közben kilódultam a konyhába is főzőcskézni, német-gyakorlatozást is elkezdtem, de túlságosan is aggodalmaskodtam Kedvesem miatt, szóval nem nagyon haladtam. Aztán ráadásul ismét előjött az a gond, hogy a grafikonnál nem ismertem az adott kifejezést, és csak általánosságokat tudtam írni. Fontos lenne a vélemény kifejtése is adott esetben, ami úgy nehézkes, ha halvány segéd fogalmam sincs, miről is kéne nyilatkoznom. Ennek a megoldásán is el-elgondolkodtam.
Amikor pedig épp nem főztem, és nem németeztem, akkor pedig álláshirdetéseket lesegettem. Ezúttal egy veszprémi, könyvelős pozícióra be is küldtem pályázatomat. Igaz, hogy középfok végzettséget kértek, ennek ellenére reptettem doksijaim diplomástul. :) Ennek során kitanulmányoztam az Outlook 2003-at is, és örültem annak az apróságnak, hogy felleltem, hol lehet olvasási visszaigazolót kérni. :) Amit aztán vagy megkapok, vagy nem. Egyébiránt pedig azért is lehetek bizakodó, mert tavaly is május végén szaporodtak meg az interjúk is. És akkor is teljesen váratlanul csörrent meg a telefonom. Pályázok, amire lehet, aztán berendezkedek várakozásra. Valami csak történik már!!!
Fontosnak tartom megjegyezni, hogy Dodi nagyon aranyos meghívólevelet küldött, melyet ezúton is köszönök és gratulálok a frappáns ppt-hez! Utóbbi kreativitását dicséri. A május 22-i BL-döntő nézésre invitált Győrbe öcsikém. Bár sejthette Ő maga is, hogy ezen esemény felejtős lesz számomra, azért kedves a gesztus! :) És néha igazán azok számítanak. :)


Nos, ennyi lett volna május 1. hetéről a mondókám. Folyt. köv. mindenképpen! Addig is minden jót kívánok Olvasóimnak!