mozgalmas májusi utolsó hétről

Üdvözlet a kedves olvasóknak!

Mindig megelégedve olvasom vissza a legutolsó egy nap alatt készült heti bejegyzést. És örömködöm azt követően, hogy nem leszek lemaradásban magamhoz képest. Majd kezdődik elölről az eseményhalmozódás. Lehet tényleg minden napot rögzítenem kéne ide, ahogy azt egy ízben próbáltam már? Alighanem meg kell kísérelnem. :-P Érdekes lesz azt is szemlélni majdan, hogy amikor dolgozó egyeddé válok, mennyire lesz részletes a blogencs.
Amúgy posztjaim hatással voltak drága Tillusom naplójára is, ami hízelgő azért. Ja, merthogy naplóvezetésben is hasonlít az Ász-páros! :D Milyen jól fogunk szórakozni a későbbiekben, amikor visszaolvassuk ezen írásokat! Amúgy is elsődlegesen az utókornak szánom őket magamat is beleértve. :)
Na, de akkor folytassuk is a 2010. május utolsó hetének eseményeinek rögzítését a tőlem megszokott részletezettséggel. :) Tehát a hétfő ezúttal ünnep volt, pünkösd második napja. Előző este váratlanul várt vendégek érkeztek, Keresztapuék. Vártuk őket, tudtuk hogy érkeződnek, mert kölcsönholmi visszajár, főleg ha Apunak van rá szüksége, illetve lett volna már két héttel ezelőtt. A váratlan jelzővel pedig az érkezési időpontjukra utalnék, fél 9-kor szaladtak meg. Az estét viszont roppant vidámmá tették, könnyesre nevettem magam. Apu és Keresztanya összevitáztak előbb a Trézsi becézőn, aztán románék házasságkötés utáni felekezeti hovatartozásán. Húh, azt hittük, aludni sem fog tudni Apu, annyira meg volt győződve arról, hogy olyan nincs, hogy egyik fél sem adja át a vallását. :) Apu ügyes-bajos dolgait elemeztük ki, adóhivatalt, 1/7-ed ház megöröklését/nem öröklését, ami abszolút bővített verzióban adódott elő. Fel is hívtam a figyelmet erre, mindenkinek tetszett. :) Persze a lényeget hagyta el Apu, hogy mindenki csak pénzt követel rajta, ez is a mocskos kommunisták hibája, hogy az államadósság csökkentését rajta kezdik. Na, ezt én tettem hozzá a sztorihoz, ami megint jól jött ki, dőltünk...Fél 11 után tértek haza, de határozottan jókedvűen. Olyannyira kellemes volt az est, hogy még másnap is jókat nevettünk az elhangzottakon. Amúgy a hétfő vontattan kezdődött, a késői elvízszinteződés következményeként későn is ébredeztünk. Ünnepnapokhoz híven mindenki az ebédet várta, majd a békés pihenést. Előtte viszont fontos kérdések miatt ült össze a Kis családi kupaktanács. Inkább volt a "plenáris ülés" botrányos, mint hatásos. Majd mindenki elvonult pihengélni. Nálam ez megint aktívabb jelleget öltött, azaz jókívánságreptetéssel, és facebook-os ismerőskajtatással foglalkoztam. Kicseréltük a nyomtatóban a tonert is. Lényeg a lényeg, hogy sokat javult a nyomtatási minőség. Hamarjában bővítettem is a Rafinériás receptgyűjteményemet, és a nyelvvizsga-jelentkező lap se maradhatott ki a tesztelésből.
Majd kivonultam a hintapalintába német cuccaimmal együtt, és legyártottam a motivációs leveleket a korábban fellelt álláshirdetésekhez. Meg még a Chappy-vel is játszottam egy kicsit. Azért kell neki odatelepedni a hintához, mert a szomszédnak még vannak lábasjószágjai, amit szerintem le óhajtanak vadászni Alízzal. :) Germánolással nap végén elégedett voltam, fordítást készítgettem, illetve a grafikonelemzést gyakorlatoztam
Persze tanulást megszakítva kertészkedtem/tünk is. A zöldségágyásban kerestük a sorokat, és készítettük elő kapalására a területet. Jól össze is csíptek a szúnyogok. Anya pedig kitelepült a hintába, és míg be nem fejezte nadrágájának megvarrását, szórakoztatnom kellett. Utána nem győztem vakarózni, azt a részt sem kerülték el a vérszívók. Elfelejtkeztünk róla, hogy rendelkezünk szúnyogriasztó kenceficével.
Valami fél 9-kor jöttünk be végül a lakásba. Majd eldöntöttem, hogy végignézem Az angol beteg című sok Oscar-t begyűjtött filmet. Az RTL Klubon nyomatták, bár a kezdési időpont lehetett volna korábbi. Helyenként pedig nem volt egyértelmű a sztori sem, és kétszer el is bólintottam rajta, illetve a mocskos sok reklámon. Igen, fel kellett volna vennem videóra. Azokkal általában az a probléma, hogy elfelejtem a néznivalót, így vagy egyáltalán nem, vagy csak jó sokára figyelmezem be az adott műsort. Fél 2-kor fejeződött be az említett film, eléggé unszimpatikus végződéssel. Addig nem is gondoltam, hogy vége, míg a monoszkóp fel nem tűnt a képernyőn...:S
Keddi kelés így megint későre datálódott. Természetesen megint a tanulásé volt a főszerep, az estét leszámítva, mikor is Tillussal találkoztunk ismételten. Már nagyon hiányzott is! Szokásos vízparti sétánk során mindketten töltődtünk egymás által. És a német sem maradt el, teljesen váratlanul kezdett bele német mondókájába Kedvesem, de öröm volt hallgatni. :) Én meg bebizonyítottam újra, hogy nem egészen ott jár az eszem, ahol kéne. Kedvenc szavunk is adódott mindjárt, a freundlich. :)
Hazafelé aztán szépen elkapott a vihar, még jó, hogy pulcsi és esernyő van nálam nyári viszonylatban is készülve a gyorsan változoó időjárási kondíciókra. De most újra csak féltem, mert még mindig ijesztő a villámlás, és a jégeső is. Most az egyszer örültem annak is, hogy házhozszállítást kaptam buszügyileg. A kedd pedig ismét csak nagy beszélgetéssel záródott, bár meg kell valljam, nagyon igénylem is a csevegő-foglalkozást, és ezúttal ez Anyára is igaz volt. Szerdán a Dodi-nyüstölés volt a központi eleme a délelőttnek csomagoláson és álláspályázatok legyártásán-küldésen kívül. Öcsikémtől pedig rajzot is kaptam, egy sörényest. :) Tetszetős porkréta alkotás, el is tettem kabalának. :)
Délutánra pedig nem tervezett program adódott, Anyával mentem bankolni. Alapvetően én vagyok a számhúzó. Alapvetően nem szeretek az OTP-be menni. Nem kellett sokat várni, megint az ismerős kiscsajhoz kerültünk. Mellette foglalt helyet középsulis osztálytársam, aki alig akart köszönni. :S Bár mindig is nagyképű volt! Valahogy elkeserít, hogy középfok végzettséggel ott vigyorognak, én meg erőteljes keresési fázisban leledzem immáron egy éve! Bank után másik nem igazán kedvelt hely meglátogatása következett, a postáé. Utána pedig nyomathattam egy újabb morgássorozatot a postahivataltól a városligeti Penny hipermarketig bezárólag. Nem nagyon értettem, miért kell épp ott vásárolni, mikor Anya szabados?! Még úgy jön le, hogy Anya nem tud meglenni hipermarketing nélkül. De azt is leszögeztem, ha a kollégái megkérdezik, hogy maradhat-e, áldásom adom rá!
Azért szeretettel fogadták, mindenkinek hiányzik. Az új üzletvezető már megkezdte munkafolyamatát. Férfiegyed még nem boltvezetősködött, most elvileg rendcsinálás az első feladat, azaz a nem odaillő elemek eltávolítása. De jókat tudtam derülni azért, látványosan-hangzatosan hiányzik Anya a szaknak, érezhető volt megint. A biztonsági őr is odasomfordált hozzánk, engem raportoltatott is. Megkérdezte, hogy édesanyám-e édesanyám. :D Nem mertem letagadni. :D:D:D Aztán érdeklődött hogylétemről az őr, tanulmányaimról. Lehet, szimpatikus voltam, mert mikor fizettünk, megint megkörnyékezett, és javasolta, hogy készítsem össze az állásos doksijaim. Jelentkezzek a feleségénél, aki Ajka Város Polgármesteri Hivatalában dolgozik. Majd jövő héten lesz konkrét időpontom is talán. Ígérni nem tudott semmit, de a közgazdász megnevezés nagyon megfogta, hiába, azért benne van, hogy ász. :D Egyszer majd ászkodom valahol valamiben. :D De nagyon ááám! Hivatal meg kicsit esélytelen a közig vizsga okán, bár nem tudom, kispályán ez hogy működik. Végülis nyelvvizsgásság után tervben van. Lehet, hogy tényleg kéne bizonyos hátszél! És egyre jobban meggyőződöm arról, hogy tavaly ilyentájt a bánkis állás is csak azért lett volna az enyém, mert Apu szólt pár szót az érdekemben (kéretlenül persze, büszkeségem nagyon tartotta magát akkor is. Jegyzem meg, már düledezik ilyen tekintetben). Azért végső soron jó volt a penny-s vásárlás is, főleg, ha munkakilátások esélyei esetleg sokszorozódhatnak. :)
Hazatérve aztán értékelés következett, majd újra elővettem jegyzeteim, könyveim, és folytattam az okosodást németből estébe nyúlóan.
Csütörtökön ott folytattam a tanulást, ott, ahol előzőleg abbahagytam, kitelepülve ismét csak a hintapalintába. Pihenésképpen pedig megkapirgáltam a zöldségest, nagyon szeretném, ha szép kifejlett növényeket tudnánk betakarítani. :P
Délután ismét tillusolás következett. Sikerült újra csak végigvidámkodni a késő délutánt-kora estét Kedvesemmel, és a nyelvleckék sem maradtak el. :) Ezúttal vásároltunk is, ezen együttes dolgoknak van valami különös varázsa, nem tudnám ekzaktul megmagyarázni. A Zenit abc-t elhagyva aztán kicsit negatív felütést kapott a randevúnk Tillussal. Laci bá visongott utánunk a sétálóutcában, és teremtett le az előző napi sietségért. De ez még csak hagyján lett volna! Válltig állította, hogy a napokban kísérgettem egy látássérült srácot, a rokonát. Akire meg megintcsak negatív megjgyzéseket tett, és rosszul is éreztem magam tőlük. A két kis kitérő miatt elég későn értünk Tilllusékhoz. Mindenesetre jólesett, hogy Marcsi is kifejezte, mennyire drukkol majd a nyelvvizsgán. Ezúttal a hazautat is megúsztam mindenféle esőzés nélkül. :) Este pedig szokásosan fogadóóráztam, illetőleg zenét hallgattam. Ügyészkém remek germán muzsikát küldött, nem is tudtam velük betelni. :P
Péntek aztán elég vontatottam és kedvtelenül indult, holott németezni kellett volna még. De hogy meglegyen a motiváció, állásinterjúra hívtak. Az Ajka Tv képújságjában leltem még előző héten egy hirdetést, és pályáztam meg a gyakorlati követelmények ellenére. Szinte teljesen szabadon választhattam időpontot is a meghallgatásra, a hölgy kedvesnek tűnt hangra, még az utat is elmagyarázta a céghez. Így aztán hirtelen indíttatásból kedd délutánra irányoztam elő a szereplést, lévén, hogy hétfő-péntek ügyködnivalóim vannak a határidőnaplóm szerint. Nyelvvizsga szóbeli része, és a labor. Mondanom sem kell, hogy minő örvendést csaptam a hívás után (meséltem is boldog-boldogtalannak, elsőként persze Tillust informáltam) még akkor is, ha felhívták figyelmem arra, hogy német nyelvű lesz az interjú. :) De a német e-mail is fellelkesített azzal a Sehr geehrte Frau Kis megnevezéssel. :) Így a nyelvvizsga is más színezetet kapott, főleg a hétfői szóbeli. Még ha feltétlen munka nem is, de legalább gyakorlat lesz germánügyileg élesebb helyzetben is. A tétekkel nem szabad foglalkoznom!!! Aztán kitelepedtem a hintába és rendületlen tanultam, vagyis ismételtem.
Ebből egy újabb telefonhívás zökkentett ki. Újabb interjú helyeződött kilátásba, tapolcai pénzügyes állás miatt kerestek, ami mondjuk határozott időre szól. Nem tudtunk megegyezni még a konkrét időpontban a kötelezettségeim miatt, a hr-es hölgyike majd még visszajelez. Bár az sem biztos, mert elmondta, hogy Excel-ben mikhez is kéne érteni, de ezekkel nem vagyok képben. Igazából minden állásnál van valami, amit tanulni kell, ezt tudtam hangsúlyozni. De nagyon örültem ennek a lehetőségnek is, az interjúk is adnak egyfajta tapasztalatot. :) És leltem pár további pályáznivaló hirdetést is, elsődlegesen itt a környéken, amiknek szintén örültem. Legalább adódik valami, amire lehet reptetni. :) Már az ilyen apróságok is lelkesítenek. :)
Estefelé pedig egyik kedvenc tevékenységemnek is hódolhattam, mama házánál tehettem egyfelől munkaellenőrzést (ti.: felújítások zajlanak ott is, egyenlőre fél Kis családilag, mert a tanulás még mindig elsődleges, ősök engedékenyek ilyen tekintetben), illetőleg fitathattam. Leltem is egy kis ékszeresládikót, amelyet rögtön el is csomagolásztam, vizsgakabalának is. :) És egy ajándék is átadásra került. S hogy mit kaptam? Hááát...Dodi meg Anya találtak valamelyik szekrény mélyén egy egyberészes fürdőruhát. Ezt alkalmasnak találták arra, hogy én viseljem majd. Azon nyomban meg is próbáltam, ám nem az én méretem. Így kajtatni kellett új kincset, ekkor leltem a ládikát. Tudtam én, hogy a lovefont vinni kell, mert Kedvesem is hívott időközben. Szóval hazatértünk, kicsit szekáltuk Dodit, aki kicsit begubózott, miután kifejtettük ellenérzésünket az ajándék pólójával kapcsolatosan. Bár végülis neki kell hordani! :)

Mamánál történő ellenőrzést követően kivonultam a hintába hesszelgetni aktívan, mert azért csak-csak átnéztem még a németet. Aztán kaptam társaságot, jött Apu is. Rendkívül jól szórakoztam, miközben figyeltük a fecskéket. Van egy hármaspárunk is. Apu pedig előadta, hogy a fészekben a tojók leledzenek, és a hímek hordják nekik a kaját a "szájukban", nem a csőrükben, még véletlenül sem. :D:D:D És hát nosztalgiázott is, mikor pajtásaival mentek csurifészkeket fosztorgatni. Egy élmény volt hallgatni. :D:D:D
Társult hozzánk kisvártatva Anya is, hangulat fokozódott, hülyeség dőlt. :D Egyedül Dodi hiányzott, de betespedt a gépe elé sajnálatos módon. Vagy fél 9-ig kinn is csücsültünk hármasban, kellemes időtöltés volt. Aztán cihelődhettem is a másnapi megmérettetésre, hogy ne reggel kelljen szótárakat elrakni, és a jelentkezési lapot, illetőleg az öltözéket se hajnalban kelljen kiválasztani. :) De azért csak-csak megnyitottam a fogadóórát is msn-en, és ahogy az lenni szokott, jól el is beszélgettem az időt. Bár álmos nem nagyon voltam, a 4 órás kávé felélénkített. Jó soká is tudtam elaludni, gondolataim is kavarogtak...
Szombat reggel viszont kíméletlenül zengedezett fél 6 előtt nem sokkal az ébresztő. Odafelé még ejtőztem egyet a buszon, nem volt erőm nagyon átolvasni a dolgokat még egyszer. Győrben pedig első dolgom volt fornettis pogácsát vételményezni pótreggelinek és vizsga közben elfogyasztandó tízórainak.
A középsuli, ahol ezeket a vizsgákat is tartják, egy jó 10 perces sétára van a pályaudvartól. Úgyhogy még a vásárlási folyamattal együtt is odaértem fél 9 előtt. Elvileg fél órával kezdés előtt meg kell jelenni, bár ezt csak biztonsági okokból kérik. Falatoztam kicsit vizsgastart előtt, illetőleg beszélgettem pár szimpatikus egyeddel. Utóbbi nagyon remek stresszoldó is egyébként. Nálam tuti bevált. :)
9 után nem sokkal kaptuk kézhez a feladatlapokat a közvetítési résszel, mellyel háromnegyed 11-ig bíbelődhettünk. Ezúttal egy diákigazolványos vásárlási kedvezményeket taglaló szöveg volt terítéken. Adódott pár mocskos mondat, amit nem tudtam összerakni oly könnyedén. Meg ami még aggodolomra adott volna okot, az az, hogy egy szót nem tartalmazott egyik szótáram sem (Studentenabos). Kettévettem a kifejezést, úgy is kerestem, semmi.
Egy egész bekezdés szólt erről amúgy, aztán bíztam a szövegösszefüggésben. Így spekuláltam ki a szó jelentését körülbelülire, diákoknak szóló előfizetés, amelynek az a lényege, hogy kedvezményes áron lehet diákigazolvánnyal olvasnivalót rendelni a nyomtatott sajtóból. Na, ez most gyönyörű lett, ott azért nem sikerült ilyen mívesen. :S Részletezték, hogy hol lehet kedvezményesen vásárolni (egyetem környéki üzletekben elsősorban), és hogy a bankok meg a kiadók szintén gondolnak az egyetemista olvasókra. Szóval a lényeg, hogy a diákigazolvánnyal lehet spórolni a vásárlásnál is.
Remélem, itt nem lesz baj, hogy a két kiemelt német Beispiel utáni dolgokat (a kiadók, meg a bankok) mondatba raktam, magyarán hozzátettem még. :) Úgy nekem összefüggőbbnek tűnt az egész. A jogos szövegnél is volt ilyen példálózás, külön bekezdésekben, de már nem emlékszem, ott hogy jártam el. :S Az kétségtelenül jól sikerült, és arra tényleg büszke is vagyok! :) Bár az is igaz, hogy ha most elémtolnák ezt a kedvezményes írást, megint máshogy magyarítanám. Itthon meg pláne eltérő módon, mint ott, vizsgakörnyezetben.
Az első felvonás utáni szünetet is beszélgetésre használtam, nyugtatásra is, mert frusztrált, hogy azt az egy szót nem találtam sehol. Jegyzem meg, novemberben ugyanez előfordult. Úgy tűnik a szlenget is alkalmazzák direkt! Többiek is küzdöttek ugyanazzel.
Ezután következett a két szövegértési feladat meg a levélírás a hátramaradó 110 percben. Még a laposztás előtt viszont informálódnom kellett a felépítésről, elbizonytalanodtam, de nagyon, hogy a címzett vagy a feladó van előrébb. Utóbbi persze. :) A hátam mögött ülő srác roppant készséges volt, mert válaszolt. :) Most a szövegértésekre koncentráltam erőteljesen, úgy nagyjából délig ezekkel foglalkoztam. Azért éreztem ám, hogy a sok fordítás hasznosnak mutatkozott, mert lényegében értettem mindegyiket. Az egyik a német franchise rendszerekről szólt, hogy egy velem egyidős lányzó merészet alkotott, és hamar népszerűek lettek a termékei, amelyek erőteljesen hajaztak amúgy a fornettis dolgokra. :)
Taglalták, hogy a válság hogy érintette ezen vállalkozásokat, bár ez nem volt igazán egyértelmű, megvallom. Konkrétan az, hogy most 2008-at tekinti válságnak, vagy 2009-et. :S Illetőleg megtudhattuk, hogy kezdetben lincencdíjakat, míg működés közben meg forgalomarányos jutalékot kell fizetni a névadó cégnek. És hogy jog nélkül se maradjak azért, megemlítik, hogy érdemes megkeresni ilyen franchise-dologgal az ügyvédet, hogy szerződésileg legyen minden rögzítve. Illetve az adóvonzatok miatt az adótanácsadóval is egyeztessenek, akik franchise-hálózat tagjai akarnak lenni. Itt azt kellett megállapítani, hogy érinti-e adott kérdést a szöveg, avagy nem. A nehézséget az adta, hogy ha meg is említi, nem egzaktul, kifejtősen, de a szövegkontextus alapján meg ki tudod találni, és akkor meg mégiscsak benne van.
Ezzel a másik írott anyagnál is szembesültem, de a többi vizsgázó is. A következő szöveg környezetvédelemmel foglalkozott, azzal, hogy mit veszélyeztet az antarktiszi jég olvadása, számszerűsítették is, hogy mi mennyi. Illetőleg a globális felmelegedést is érintették meg a boldog békeidőket, hogy akkor kezdték el megfigyelni ezeket a jelenségeket. Megint tartalmazza/nem tartalmazza feladatot kaptunk, illetve mondatkiegészítést három megadott varienssel. Ezt lehetett kitalálni józan ésszel is. Talán. :)
Ezek után maradt 40 percem arra, hogy levelet gyártmányozzak ékes germán nyelven. Előzőleg a eladó, címzett, tárgy, dátum sorrendet azért felírtam a piszkozat részbe. Akkor kicsit úgy is éreztem magam, mint aki még életében nem írt németül hivatalos ügyben. :S
Egy bútorokat, és irodai berendezéseket forgalmazó cég nevében kellett írni egy régi (törzs) vevőnek, hogy tevékenységi körüket javítással bővítették. Erről kellett tájékoztatni az üzleti partnert, kifejteni az új szolgáltatásokat, felhívva a figyelmüket a törzsvevőknek járó árkedvezményekre. A vevőt értettem csak az instrukcióból, a szövegösszefüggés segített kikövetkeztetni a jelentést. :) Először pedig a korábbi rendeléseket kellett megköszönni, befejezésül pedig kifejezni a reményt arra vonatkozóan, hogy a jövőben is üzleti partnerek lesznek. A piszkozat írásakor nehezen ugrottak be a szavak, meg azok névelői, valamint a szóismétlés is sok lett. Ezt sikerült menet közben azért korrigálni, illetve a vázlathoz új gondolatokat hozzábiggyeszteni, miközben már javában írtam át a javítandó oldalra. Kellett is a bővítményezés, mert előzetesen nem teljesült a 120 szavas alsó limit sem, és csak nagyon minimális alsó eltérés engedett büntetőpont nélkül. Elrendeztem a lehető legrövidebben az egész mindenséget kezdetben.
Végül nem tudom, hány szavas levél kerekedett ki, mert épphogy el tudtam köszönni szépen az zárlatban. :S 200 kifejezés azért most nincs, valahol 140 körül lehet. De így nem volt módom átolvasni, hogy időre lettem kész, annyi biztos, hogy névelőtévesztésem és pár ragozási és szórendi hibát vétettem (előszeretettel hagyom le a tárgyeseteket:S). Talán tartalmilag okés, egyedül az lehet fura, hogy a kedvezmények felsorolása után (árkedvezmény azonnal, ingyenes javítás és/vagy csere) egyből a befejezés jön, azaz a reménykedés a partneri viszonyra. Innen a minden jót kívánok a jövőre nézve mondat lemaradt, amúgy szándékosan, mert Kata unokatesóm kiemelte egy általa megvizsgált levélkében, hogy ez baráti szövegezésnél okés, hivatali/üzleti levélnél nem illendő a használata. Ezért is iktattam ki, meg mert azzal is növeltem volna a terjedelmet. Erre megint az mondhatnám, hogy most másként írnám az egész levelentyűt. :) Azért menet közben kerítődtek ám szinomimák is, aminek akkor és ott is örültem. De a bútort és a forgalmazót most se tudom. :S Mondjuk mit is várok, van amikor a színek se mennek...értsd előző szóbeli!
12.50-kor kellett beadni a dolgozatot, és szerintem kaptunk plusz 10 percet is. Ebbe a felügyelőtanárnő is belezavarodott még a közvetítésnél, mert figyelmeztetett a beadásra, mikor még javában írhattuk volna. Majd korrigált, mert felcserélte a kezdő és záró időpontot. Azért jól megijesztette a társaságot.
Kicsit zabos is voltam amúgy a befejezéskor, mert összecsapottnak véltem a levelet. Amúgy az is sajna. Aztán nem is siettem hazafelé. A nagy vizsga utáni egyeztetés elmaradt, a sráccal találkoztam csak útközben a pályaudvarra, akivel a szünetben beszélgettem. Eszmét cseréltünk a buktatókról, meg a nagyjábóli feladatmegoldásról :) És hát abszolút humoránál leledzett, mikor "Tessék, sertéstelep!" megjegyzéssel vette fel a telefonját tudáspróba után. Roppant jóízűt kacagtam rajta. Majd hívtalak hazaút előtt Kedvesem helyzetjelentési célzatból, a buszon jeleztem Dodinak is. Anya is hívott vezetékesről, megismételte a korábbi hívást. Érdeklődött szintén.
Hazabuszozás során pedig csak-csak átnéztem, amikben bizonytalan vagyok/voltam. Összességében még mindig nem tudom, hogy mennyi esély lehet a sikerre. Attól függetlenül a szóbelin azért igyekezni kell a pontvadászat terén. Labornál szintúgy, bár a biztos minimális 8 a célom. A keddi interjú jó gyakorlat lesz egyébként a magnóra is. :)
Itthon esemény nem történt. Negyed 4 után hazaérkeztem, ebédeltünk, kifejtettem újra a vizsgás tapasztalatokat, Anya is elmesélte a napját. Aztán mindenki pihent tovább. Estefelé pedig kertészkedtünk újra, majd relaxálásként zenét hallgattam, blogot kezdtem el írni, illetőleg fogadóóráztam. Szert tettem egy új barátnőre Adri személyében, amelynek nagyon örülök. :)
A vasárnap pedig eseménytelennek bizonyult, ebéd előtt mamánál tettünk újabb ellenőrzést. És lehetőségem nyílt újabb fitatásra. :) Találtam is egy újabb vizsgakabalát. Tanulgatás és Forma-1 nézés lesz a program a következőkben. Jövő hét pedig roppant mozgalmasnak ígérkezik, természetesen a dolgok alakulásáról majd beszámolok! Addig is mindenkinek mindenféle jót!