2011. január 31., hétfő

gondolatok a második munkahétről


Üdvözlet a kedves olvasóimnak!


Ezúttal a január utolsó hetéről posztolok Nektek, hogy a folytonosság azért meglegyen a naplómban. Bár most is jelezném, hogy a bejegyzések ritkulni fognak, ezentúl csak a főbb eseményeket örökítem meg itt. Ennek oka némi szemléletváltás. :)

Január utolsó előtti hétvégéjénél hagytam abba az írást. Az, mint tudjátok, eléggé munkásra sikerült, mert egy január 24-ei adatszolgáltatáshoz kellett ügyeskedni, és jogcím szerinti kifizetéseket összegyűjteni. Ez gondolom, egyszerűnek hangzik, ám ilyen 200 adatos táblázatoknál mégse az. Végülis a hétvégi munkának köszönhetően a kész doksit tudtam vinni, amit így is be kellett pötyögni szépen, majd ellenőriztetni a gazdasági igazgatóval. S miután ez megtörtént, nyugodtabbak lettünk Melindával. Amúgy meg próbáltunk előredolgozni egy következő határidős teljesítésre. Már ekkor láttam, hogy ennek nagy szerepe lesz a későbbiekben is, bár hátráltató tud lenni, hogy lassan csordogálnak az adatok majd.

A hétfő délutánt pedig nagyrészt morgással töltöttem, mert a gép kapcsán még nem történtek az előzetesen megbeszéltekkel ellentétben előrelépések. Az este során aztán még inkább elmélyültek a problémáim, mivel apu éjnek évadján kezdett műsorozni meghiúsítva ezzel alaposan, hogy kipihenten ébredjek! Ekkortájt öltött csírát bennem a gondolat, hogy lépek innen, még akkor is, ha ennek pénzügyi vonzatai eléggé súlyosak lesznek. De hát a nyugalomnak ára van! Azért feltüzelt, hogy itt a lehetőség, hogy bizonyítsak, és akkor odaveszik a koncentrációm önhibámon kívül! Merthogy rátértem ám az időben elszunnyadásra. :)

Kedden viszont már morcosan ébredtem a hajnali történések miatt. Sajnos a gondolataim munkában is ezek határozták meg. Ezenkívül piszkálta tudatom az is, hogy a szerződéskezelés se ment flottul. Így délutánra vonatkozóan el is döntöttem, hogy házonkívül töltöm. Így csak az ebédet fogyasztottam el, majd lépdeltem is vissza Ajkára, Kedvesem elé. A városi séta és a Jó Ügyész jelenléte teljesen feltöltöttek, így sikerült is megfeledkezni kis időre a zűrökről és zavarokról. :) Így másnap kicsit új lendületet is tudtam venni. De lelkesített az a tény is, hogy szerdán már megoldódni látszott a géptelenség is. S tulajdonképp az is tetszett, hogy az előző heti két napi önkormányzati tevékenységért felvehettem némi javadalmazást. A munka során pedig ízelítőt kaptam a lótifuti részéből is. :) Délután tehát a hivatalban tettem látogatást. Igen-igen érdeklődtek is, hogy érzem magam az új környezetben. Hát jól! :)

Itthon aztán az új gép fogadott, aminek elképesztően örültem is. Akkor még nem is foglalkoztam azzal, hogy bizonyos programokat újra elérhetővé kell tenni majd. Apuval egyébként nem tárgyaltam, pedig kíváncsiskodott volna a pénzügyeimet illetően! Este pedig a letöltéseknek is nekiálltam, de az msn-parti is elmaradhatatlannak bizonyult, bár sokkal rövidebb ideig voltam elérhető a felületen, mint korábban. Ennek pedig a reggeli kelés nevezhető meg okaként.

Csütörtök viszonylag pihenten köszöntött rám. Talán emiatt is tudtam megszerezni első sikerélményem egy táblázat önálló kitöltésével. Ekkor körvonalózott biztosan, hogy a pénteket egyedül töltöm. Bár már a nap során is hozzám jöttek inkább a kollegák adatkérésekkel és szerződésekkel. Meli pedig jobbára az ügyeit intézte, ami a munkából való kilépéséhez szükségeltetett. Persze közben sokat beszélgettünk, megosztotta velem, kiről mit kell tudni. S mesélt a Vizesről is, de tapasztaltam is, hogy szexorientált ürge. Akkor viszont még nem sejtettem valamit, ami később meghatározóvá vált...A délután során pedig éreztem, hogy fáradok, így tentikélési igényem is megnőtt, és adódott is a program hétvégére. :)

Pénteken – mivel Meli tesztet írt – egyedül álltam a sarat. Mozgalmas napnak ígérkezett. Meglepett és meg is ijesztett, hogy jött a vezérigazgató már korán reggel. Azért örültem, hogy viszonylag hamar tudtam adatot szolgáltatni neki, ami kapcsolódott a témához, bár nem arra gondolt. Amúgy meg nem tudtam, hogy a jogcímes táblázat milyen jelentéshez is kellett, így nem is emlékezhettem rá. Kicsit bánt, hogy élből tagadtam, de a termelési igazgató kedves volt, mert vezérnek úgy tálalta, hogy nem voltam biztos abban, hogy résztvettem az elkészítésben. Azért a korábbi controller-belső ellenőr (jelenleg műszaki igazgató) is szimpatikus, főleg, mert kijavította a hibáinkat, és megoldotta az összevonásokat. Mondjuk Melinda is mondta, ilyen táblázatot még nem töltött...
Egyébként meg mindig akadt valami tennivaló, általában keresések, amik hatására még inkább megismertem a szerződéskezelést, és kiderült, hogy tényleg fontos, mit hova fűzök, az évet és a területet is figyelni kell, az elválasztólapok meg néha nagyon hasznosak (nem mindegyik mappa tartalmaz ilyet). S lassanként minden kért holmi előkerült. Az iktatott-lefűzött szerződéseket pedig feljegyeztem, így hétfőn meglesz ennek kontrollja is.
Egyetlenegy szerződést nem tudtam elhelyezni, mert nem leltem meg az előzményét sem, pedig bogarásztam sokáig a nyilvántartást. :S És a Word-ös táblázat kicsit elcsúszott, ami egyébként a nyilvántartásra is szolgál, s ez bosszantott is, próbáltam is korrekciózni. De nem sikerült. :S

A kérdéseim pedig folyamatosan gyűltek, így jó is, hogy lesz Melinda még jövő héten. Mert például elemzéshez se találtam adatot, ő jobban átlátja, mit honnan lehetne kimásolni. Lényeg, hogy nem akartam zavarni senkit a munkájában (lehet, feleslegesen). Az ellenőrzéshez kinyomtattam reggel a mintát, s az üzleti tervet is elolvastam. Na ilyen doksit se láttam még élesben. És mivel elemzéssel nem haladtam semmit, így az előző napi táblázatot böngésztem át, néhány dolog helyre is került. Könnyíteném az életem márciusban. :)
Amúgy meg meglepődtem a Jolin, ő a menetrendes, és Melinda ellensége. Ő biztatott a legjobban a nap során, valahol igaza is van, hogy ne akarjak átlátni mindent egy hét alatt. És viszonyított is, hogy Melinda lassan egy év után nem tud mindent...Szóval éreztem ezen megnyilvánulásából is, hogy leteszi. De a biztatása jólesett azért. Tulajdonképp a többiek is türelmesek ám, csak épp a tekintetben lapul az, hogy nem biztosak abban, hogy megtalálom a kért holmit. Azért csak sikerült, aránylag gyorsan is szerintem (10 percen belül).
Kicsit még az frusztrált, hogy leléptem időnek előtte, és pofátlanul beírtam, hogy 14.20-ig voltam. Mindezt próbaidő alatt...Bár már gondolkodtam, hogy kicsit később megyek, és akkor tovább maradok automatikusan. Csak hát annak is vannak veszélyei, nevezetesen, hogy akkor rámsózhatnak olyat is, ami nem lenne feltétlen az én feladatom. És hát szinte mindenki lép is 2-kor, szóval adatot se egyszerű onnantól találni. A délutánt aztán Kedveseméknél töltöttem, és örültem annak, hogy két nap szabad lesz. :) S meg-megmosolyogtatott bizonyos figura is, ami az Eel névre hallgat, és angolnát jelent. Az a hangsúly, ahogy Tillcsi ezt kimondja, nagyon vicces.

Szombaton aztán sikerült is egy 12 órás alvást produkálnom. Azt követően pedig gépet szereltünk, mert bizony gyakran befagyott a szentem. Ezt valamelyest sikerült korrigálni, de nem tökéletesen. Azért levelezésre alkalmas volt még a computer, ezen írások pedig kikapcsoltak. S persze a blogencs is készült rendületlenül, mivel a győri tudósítás a winchester-rel együtt elszállt, így alkothattam újra. Tulajdonképp csak a szombat volt alkalmas ilyen ténykedésre, mert a vasárnap főzőcskés jelleget öltött, mivel Anya dolgozott a hetes szabit követően. Azért figyelmem sikerült megosztani ismét blog és munka között. :) De azt is tapasztalhattam, hogy milyen gyorsan elrobog egy hétvége. Gyakorlatilag Dodi távozása után én is készülődhetek a másnapi munkára...Fura ez még nekem, de hát meg kell szokni. :) S így hétvégére a kedélyek is lecsillapodtak már ami a lakhelyváltást illeti.

Itt akkor megint egy poszt végére is értem, amivel Dodi biztos nem lesz elégedett, mert most is kimaradtak a buszgépjárművel. De sebaj, majd egyszer írok a műszaki gépparkról is, amint lesz hozzá kell mennyiségű és minőségű adatom. :) Következő fogalmazványomra nem tudom mikor kerítek sort, de azt megígérhetem, hogy lesz! :) Addig is legyetek jók, és mosolygósak! Mindenkinek minden jót a továbbiakra!

1 megjegyzés:

Dodi írta...

Biztonság, luxus, kényelem minden kilóméteren.. :) Jó a noszlopi aranyhajó :) Remélem most hogy a buszok közelébe kerültél feltáró elemzést is kapunk a (S)omló Volán Ikarusairól :) De vigyázz ipari titkokat ne fecsegj ki, mert a prumik zoomolnak ám :)

Megjegyzés küldése