Üdvözlet a kedves olvasóimnak!
Március hozott színházi élményt is, Örkénytől a Macskajátékot tekintettük meg a Kiss Manyi Társulat prezentálásában. Hát az előzményeket csak röviden érintve hozzá kell fűznöm, hogy elég sokáig kajtattam magam mellé valakit (és igen, még Attilát is megkerestem, persze mint mindig, most is elérhetetlennek bizonyult :S Ez fura, mert a társvadászat során elég gyakran belébotlottam. Még hogy nincsenek véletlenek!) A lényeg viszont, hogy munkahelyi körkérdésem után Lilla lett a társ. Így csajos este ígérkezett. :) Persze most is kicsit bennem volt a félsz, hogy mi lesz, ha nem tudom elérni a buszt hazafelé...igen, és a kocsi iránti vágy újra csak megjelent. :) Igen-igen, fogok én még manőverezni a VMK parkolóban. :)
Már csak azért is előnyös lett volna a személygépjármű, mert úgy nem kellett volna egy órát várakoznom az esemény előtt teljes harci díszpompában. Sebaj-sebaj, legalább jó idő volt! :) És jól kiszellőztettem a buksim. Az előadást 7 órára datálták, így szép komótos formában tudtam odaérkezni a VMK-hoz. Az előtéri várakozás nem nyúlt túl hosszúra, elég hamar megnyitották a színháztermet, ahol el is foglaltam a már megszokott hátsó sorok egyikének bérelt ülőalkalmatosságát. A csajok viszont utolsó pillanatban érkeztek szinte. Kiderült, hogy rám vártak...:) Na igen, a telefont már jó időben kilőttem a forgalomból. :) Nincs is annál idegesítőbb, amikor valakinek a mobil kézikészüléke megszólal a síri csöndben...
Szóval 7 óra után valamivel gördült fel a függöny. A történet egy testvérpárt állított a középpontba, akik egymástól távol élnek, de mindennap beszélnek Bell nagyszerű találmányának köszönhetően. Erzsi társbérletben él egy adjunktus házaspárral, míg húga, Gizi fiánál lakik külhonban. Erzsi büszkén meséli Gizinek, hogy új barátnőre lelt Paula személyében, akinek hatására divatosabban öltözködik és presszókban múlatja idejét. Persze a sztoriban megjelenik a szerelmi szál is, előkerül Erzsi régi kedvese, Viktor. Azonban a férfi választottja Paula lesz, amit Erzsi nagyon rosszul visel, és harcba száll a szerelemért. A darab befejező részében viszont öngyilkosságot kísérel meg. Ez sikertelennek bizonyul, azonban ráeszmél, mennyire hazavágyódik gyermekkora színhelyére, Létára, mint ahogy testvére is. Időközben előkerül Egérke is, a kalapkészítő jóbarát, akivel Gizi újra és újra előadja a nyávogós macskajátékot. A záróképben újra előkerül egy fotó két bájos kislányról, és újra lehet találgatni, vajon ki elé is iparkodnak (apjuk elé, Viktor elé?)
A történet egyszerű vonalvezetésű, előre sejthető fordulatokkal és Örkény sajátos humorával átszőve, amit néhol kicsit erőltetettnek éreztem. A színészi játékra nem lehet semmi panasz, igaz, Egérke szerepében tetszelgő Gyebnár Csekka (Barátok közt Gizije) volt csak ismerős név. Ettől eltekintve kellemes kikapcsolódást nyújtott a darab, melyet egy szünet szakított meg. Ám a kiírásnak megfelelően 9 órakor véget is ért az előadás.
A csajok nagyon aranyosan felajánlották, hogy megvárják velem a buszt. Esti városban lődörgést követően becsücsültünk a Cafe Rose-ba egy finom forró teára. Nagyon jól sikerült az esti eszmecsere is, megkoronozása volt a napnak. El is döntöttük, hogy lesz még ilyen csajos összereppenés. :) Megjegyezném, hogy nagyon jól időzítették a színi előadást a szervezők, hiszen másnapra elromlott az idő, és havazás ismét csak fennakadásokat okozott...mintha meghülyült volna az időjárás...de erről majd máskor. :)
Lényeg, hogy nagyon kellemes estét töltöttünk együtt a lányokkal, ami talán hagyományteremtő is lesz. Színház amúgy is jöhet minden mennyiségben...:) Bár még mindig a musical az abszolút favorit! A további élményekről még tudósítok.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése