államvizsga (immár másodszor)

Üdvözlet a kedves olvasóimnak!

Örömmel tudatom, hogy a mai napon sikeresen leállamvizsgáztam. Életemben másodszor. Bár még nem fogtam fel a dolgokat.
Szombat filmezéssel telt, tegnap hasonlóképp. Meg persze kicsit gyakoroltam a prezentációt is, pár adatra rákerestem. Este pedig a társakat nyugtattam. Valahogy most sem paráztam, pedig a F(f)arkas kemény ellenfél. A délutáni szunyóka miatt az esti elalvással gondok voltak...Dodival akartam beszélgetni, de nem volt rám vevő. És elzavart pihenni. Majd nagy lendülettel berobbant a szobába jóéjtpuszit adni, és a szokásos bíztatást előadni. Mondani se kell, hogy pont elszenderedtem. :) De rá nem lehet haragudni. Sokáig. :) Reggel aztán 4.50-kor csörgött az ébresztő. Kicsit furcsa álmot láttam, az államvizsgát konkrétan. Valóságtartalma egyenlő volt a nullával, hiszen a bizottsági tagok férfiak voltak, én meg nőkkel álmodtam. Már rég rossz. :-P Bár az tetszett, hogy álmomban köpni-nyelni nem tudtak a lenyűgözöttségtől. :-) No, elég hamar kivackondíroztam magam az ágyikóból. Meglepetésemre az asztalon levél várt. Doditól. Egy mondatot emelnék ki, ezt muszáj megörökítenem: "Az államvizsga miatt ne aggódj, le fogod nyűgözni őket, F. Szilveszternek meg úgy tátva marad a szája, hogy bekaphatja "Csőrikét"! :-) Ez az, ami nem történt meg, de ne vágjunk a dolgok elébe annyira. Aztán anya levelét is észrevettem, amiben megfogalmazza szokásos jókívánságait, és emlékeztet a fogadásra! Most épp az volt a tárgya, hogy a fennt nevezett Szláj szemétkedik-e. :-) És mellékelte a kabala tollat. Mert érettségi óta minden vizsga előtt kapok valami újat, ami aztán szerencsét is hoz legtöbb esetben. Vagy tudással kombinálva szerencsét hoz. Ebbe nem mennék bele most itt. :-) Új, régi, kék, kölcsönkért részekből új is volt (toll), régi és kék is (kockácskáim). A kölcsön kimaradt. De ez nem esküvő. :-) Az még odébb-odébb. Szóval kávéiszogatás közben ezen levelekre gyártottam választ, aztán rohamtempós készülődés, majd busz. Ahol elaludtam. Anita sms-ére ébredtem. Pedig ott ment el mellettem...hiába, korán volt. :-) Kajavételményezés után betipegtünk az egyetemre. Hiszen fél 9-re is kellett menni, hogy felmásolhassák a laptopra a prezentációkat. Nem sokkal 9 előtt meg is történt. Addig megreggeliztem, bíztattam Józsit. Csoportunkból ő kezdte a vizsgát. 10 perc alatt végzett is. Aztán Viki hasonlóan gyors volt. Következtem én, fél 10 után kicsivel. Nem tetszett, hogy a laptophoz nincs egér, utálom az érintőképernyőt. Így eléggé bénáztam az előző ppt bezárásával, majd a sajátom megnyitásával. Abban a felfokozott lelkiállapotban talán érthető. Elmondtam a mondókámat. Időben nem tudom, mennyi volt, de úgy véltem a rám meredő kérdő tekintetekből, hogy gyorsan befejeztem. :-) Nem mondanám, hogy élveztem. De most legalább figyeltek rám is, nem úgy, mint az előzőnél (lásd bővebben msn-es tárhelyem). Aztán ppt befejeztével jöttek a kérdések. Szilveszter hozta a kötelezőt. Bár a vártnál rosszabbul reagáltam, úgy érzem még most is. Próbáltam átgondolni a válaszokat, ám helyenként komikusra sikerült, és a bizottság együtt röhögött velem. 4 kérdést szegeztek nekem, a gonoszabbakat Szláj. Kinnt már máshogy feleltem volna. És úgy éreztem, hogy életem legrosszabb alakítása volt. Azt is tudtam, hogy kettes megvan mindenképp. Itt nem buktatnak meg senkit. Szóval még 10 előtt végeztem. Kezdődött a várakozás. Ami a végére már leamortizált teljesen. Azért kellemesen telt az eredményre váró holtidő, amikor is nyugtattam a többieket, és aki akarta, meghallgattam a prezentációját. Anita, Reni és Melinda élt a lehetőséggel. Vizsgám befejezesétől számított 1 óra elteltével hírközlést csaptam, telefon, chat. Még jó, hogy a kommunikáció többféle formája áll rendelkezésemre. :-) Aztán 1 óra után nem sokkal megtudtuk a jegyeket. Végülis 4-es lett a védés, a diplomamunka szintén, összességében közepes a minősítés. Amivel azért elégedett vagyok! Ünnepelni kellett volna utána, de ez elmaradt. A hőség kibírhatatlan volt akkor már az ünnepi szerelésben. Meg hát el is fáradtunk. Itt ragadnám meg az alkalmat, hogy minden szaktársamnak gratuláljak! Jók voltunk!!! :-) És csajok: fogunk ünnepelni, fiúk: szintén! Nem ússza meg senki sem! :-) Esti programom lemondtam, pedig...ám ami késik, nem múlik. Ki voltam pusztulva. Kicsit furcsa volt az, hogy egy ismerősöm a buszmegállóban rácsodálkozott a diplomára, és mindenkit odacsőbölített, aki az utcán járt. :-) Mondjuk jó érzés is fogott el, büszkeség. Maradt az itthoni ünnepelgetés Kis családi körben. Most fogadom a gratulációkat, és örülök. Meg kell jegyeznem, máshogy, mint az elsőnél. Még eléggé felfoghatatlan az egész. Valami véget ért ismét. A csapat fantasztikus volt, főként így államvizsga felé haladva éreztem ezt leginkább. Köszönet mindenkinek a sok bíztatásért a négy félév során, neveket nem írnék, sok lenne! :-) Úgyis tudják, érzik az érintettek, hogy a nevük itt szerepelne. Most örülök, igazán két dolgot szeretnék még, hogy igazán boldog legyen!

No, de zárom is bejegyzésem! Mindenkinek minden jót! :-)

június utolsó és július első napjairól

Üdvözlet a kedves olvasóknak!

Megint tovaröppent egy hét, úgyhogy következik a jól megszokott beszámoló. A vasárnap filmezéssel, lustálkodással telt. Elvégre neki való idő is volt. :S Hamar eljött a hétfő, a szokásos délelőtti chatelés megalapozta a jókedvem. :-) Mindeközben állásles bonyolódott, meg némi házimunka. És még németeztem is. Ami megintcsak hangulatosra sikeredett, hiszen Dodival beszélgettünk dajcsul. És előhozta a legelvontabb témákat (Landeskunde), ami még a középfokkal rendelkezőknek is fejtörést okozott. Már maga a szó jelentése. :D Vicces volt.
Kedden nagytakarításnak estem neki, kellemesen elfáradtam nap végére. De a németezés itt is megvolt azért. :P A nap jelentősebb eseménye, hogy Dodi főzött, illetve sütött. Nyámm-nyámm...ezúton is gratulálnék neki az étekért. Alakul a Nagy Dodi Szakácskönyv. :-D Tiszteletpéldányra jelzem, igényt tartok, és dedikálva.
Szerda már mozgalmasabb volt, mint az előző kettő. Csilluval taliztunk délután. Lecsámborogtuk fél Győrt, kicsit le is égtem (szokás szerint). Fél 2 után értünk Győrbe. De maga az út is szórakoztató volt, Dodinak be nem állt a szája. :-) No, az ilyen jellegű utazást is meg tudtam volna szokni. Csillu már várt, és szokás szerint 3 méterről felhívott, hogy merre is járkálunk. :-D Mivel senkinek semmi ötlete nem volt, így hirtelen felindulásból kicaplattunk az Árkádba. Ahol ismét csak mozgólépcsőztem. Nagy dolog ám, mert ki nem állhatom! Majd betájoltuk magunknak az Aranyszarvas Fogadót. Abban az idilli zöld környezetben muszáj volt pózolni is egy kicsit. Megnéztük az áradó folyókat, aztán továbbálltunk. Már mindenki ki volt tikkadva a nagy melegtől. Beültünk a Sörpatikába. :-) Nagyon jólesett a pofa sör, és közben a hülyeség dőlt ezerrel: meghallgathattuk az arab slágereket (örök klasszikus nóta). Jó hír, hogy Szöszi bővítette repertoárját egy Ádámról szóló énekkel. No szóval jó volt szekírozni, ő meg tűrte. Elszórakoztunk. Mi, "hárman csajok". :-) Ruhácskám is elhoztam, nagyon passzentos lett, tetszik. Úgy volt, hogy este bulizunk, de valahogy elment a kedvem. Így hazafelé vettük a v vektort. Meglepődtünk, hogy a tiszta nyárból a monszunba csöppentünk. Úgyhogy a július vidáman köszöntött ránk.
Csütörtök is klassz nap volt. Délelőtt főzőcske, államvizsgára készülés, Eszter felköszöntés. Délután pedig vendégvárás. Egyszercsak rázendített a telóm, Szilvi volt. Meglepődtem, mert közölte, hogy épp erre járnak, és beugorhatnának-e egy picikét. Nem nagyon kapcsoltam, hogy valószínűleg személygépjárművel vannak. :-) Az vicces volt. Elmagyaráztam, merre jöjjenek. 5 perc múlva megint csörgött a telefon, hogy már a falu végén járnak. :-) No, akkor rückverz. Már kinnt tanyáztam ekkortájt a kapuban. Szerencsésen ide is értek. Beinvitáltam őket természetesen. Csak nem állok a 200 fokban a tűző napon! Előtte jót szórakoztak azon, hogy Alízunkat becipelem. De nálunk nem lehet csak úgy megállni a kapuban dumálni. Az őrző-védő kutyáink nem hagynak érvényesülni ott. Chappy-t fater előzőleg már betránszporálta szerencsére. Pongrác volt hihetetlen aranyos. Szépen bejárt az udvarunkra. Zavarta, hogy a kocsi farának egy része kicsit rálóg az útra. Már érthető, hiszen kölcsöngépjármű volt. Amúgy épp nyaralni mentek, és benéztek. Nem Szilvi ötletéből... :-D És ha már itt voltak, akkor odaadtam Szilvinek az 1 éve tartogatott ajándékot a diplomaosztójára, meglepődött, és örült persze. (Az átadó találkozók ilyen, olyan okokból meghiúsultak. ) Még Hajnié mindig nálam van. Elhülyültünk. Kár, hogy nem maradtak tovább. A Ponginak meg a kitolatásért 10 pontot adnék. És plusz 5-öt, mert kiszállt, és becsukta a kaput! :-) Kíváncsian várom a beszámolójukat a nyaralásról.
Péntek. Eseménytelen nap lényegében. Kaptam két elutasító levelet állásügyben, ezek ugye a két héttel ezelőtti interjúk eredményeit jelentik. A harmadikat meg én mondtam vissza. Az a baj az egésszel, hogy már megint a kapcsolatok dominálnak!!! Sebaj Tóbiás, keresek tovább. Jövő héten szeretnék interjúkra menni, és végre egy állást elnyerni. :-) Győrött. Diplomamunka-védésre készültem, mindig túldumálom a 7-8 percet, amit előirányzékoltak. Bár nem is tudom, mit gyakorlom, a helyszínen hétfőn úgyis más lesz. A kérdésekkel állok még hadilábon. És Szilveszter bácsi úgyis hozza a kötelezőt! No, nem kell félreérteni, nem parázok. Teszik azt helyettem a többiek. Nem is lesz nagyon msn-ezés, mert csak sopiznak, meg nyaggatnak. Én meg nyugtatok. :-) Igazából felesleges a többiek államvizsgáját alapul venni, és azon idegeskedni. Be kell menni, elő kell adni a prezentációt, lehetőleg értelmeseket válaszolni a kérdésekre. Ez lehet a "rutin" miatt van. Nem tudom. Ez sokkal keményebb lesz azért minden tekintetben. De maga a mű is ütősebb szerény véleményem szerint. Hétfő estét szeretnék azért. Főleg mert romantikus ünneplés van kilátásban. :-D Aztán hétvégén is a csajokkal. Bár most a hétfőit jobban várom. Az olyan más. :-D No, de most zárom is júliusi első írományom. Várnak a kérdések. Mindenkinek mindenféle jót!

Kedvencek - magyar sorozatok

Üdvözlet a kedves olvasóknak!

Itt is a kedvencek rovat folytatása, ígéretemhez híven magyar sorozatokkal. Csapjunk is bele! :-) Kutatnom kell emlékezetemben egy iciripicirit, ami beugrott Szomszédok, Kisváros, Família Kft., Űrgammák, Barátok közt.

***

A Szomszédok a 90-es években játszódik. Az első rész próbaadása 1987-ben volt, míg az utolsó, 331. epizódját 1990 decemberének végén került adásba a Magyar Televízióban. Napjainkban újra nyomon követhető az M1-en délelőttönként. Felnőttként más véginézni, helyenként jókat kuncogok például a számítógép feletti csodálkozáson. :-)
Cselekménye egy gazdagréti lakótelepi ház lakóinak mindennapjait jeleníti meg a kor jellemzőinek bemutatásával. Minden epizód 30 perces, ezeket az intro-ban fejezeteknek tüntetik fel. Az érdekességet emelném ki. Jelen van a film a filmben jelenség: a 8. fejezetben Julcsi Takácséknál nézi épp a Szomszédokat. A sorozatban mindig csütörtök van (ha jól emlékszem, csütörtökönként adták eredetileg). A főszereplők közösen ritkán bukkannak fel egy jelenetben (kivételt képez a 63., és az utolsó 331.) A kedvenc jelentem pedig itt nézhető meg újra: http://www.youtube.com/watch?v=bYHLlhHMkOw&feature=related
De további vicces részeket is találtok itt. :-)





Ó, és következzék most http://www.youtube.com/watch?v=vh8Sje7G0x0&feature=related
Igen, drága olvasóim, nagy kedvencem volt ez is. A sztori középpontjában egy nem létező határmenti kisváros áll, Végvár. Ide érkezik Hunyadi főtörzs (Usztics Mátyás), hogy a határőrség akcióalakulatát kiképezze. A sorozat egy-egy epizódja önálló történetként is megállja a helyét, de lényegében mindegyik a határ- és rendőrség együttműködésén alapul. Fókuszálnék két érdekességre. :-) Feltűnő a szponzorok tömkelege (AB Aegon, Oriflame, Nivea, Tele5 Taxi, Videoton, OMV, Medina Tours, stb). Hollósi Frigyes (filmbéli nevén Járai őrnagy) állandóan eszik a sorozatban. :-)




Família Kft. is a 90-es évek sorozataihoz tartozik, jelenleg ezt is ismétlik az M1-en. 1999-es megszűnéséig 385 részt készítettek. Hazánkban ez volt az első sitcom (azaz szituációs komédia). Két család, a Szép és a Kövér család áll a középpontban, és az ő mindennapjaikat mutatja be a sorozat. Érdekesség itt is, hogy sok a szponzor, és a szereplők ki is mondják adott termék nevét (például: Stollwerck, Pickwick, Parmalat, BB). Pár emlékezetes mondat: "Eddig, eddig, eddig vagyok", "Vili, te nagyon hülye", "édes drága jó Lajosom". A főcím:
http://www.youtube.com/watch?v=fIE2EXqOc0U






Nem szabad megfeledkeznem erről sem: http://www.youtube.com/watch?v=Uh2iyeWWb94
Igen, az Űrgammákról van szó. 1995-ben kezdték vetíteni sci-fi sorozatként. A történet kezdetén Jucit, Orsit, Csillát, Patrikot, Ákost, és Jocót foglyul ejti egy űrhajó. Az űrjárgány legénysége két főt tesz ki, Szinisztert és Dextert, akik a gyerekkel akarják pótolni a hajó legénységét, és kiszabadítani Xéniát. Kedvenc szereplőm itt a csatlós szerepében tetszelgő Schultz volt (magyar hangja: Haumann Péter), no meg a drakúfok. :-) A sorozathoz kapcsolódó Xénia-láz nagy port kavart. Maga a sorozat a tudományosságával fogott meg (kémiai, fizikai ismeretekre lehetett szert tenni).






Nagyobbacska ugrás következik most. Esténként a Barátok köztöt szoktam figyelemmel kísérni, amely már 11. évadjához érkezett. Az árvaházban felnőtt gyerekek között barátság szövődik, mely tartósnak bizonyul.
Alapvetően a Berényi, Kertész, Novák, Illés család mindennapjait ismerhetjük meg. Fontos jellemzője a sorozatnak, hogy a nyári szünet előtt valamilyen dráma forgatja fel a családok életét, általában valamelyik főszereplőre koncentrálva (baleset, vagy rablás).


***

Ennyit a sorozatokról. Még a vetélkedőket szeretném feleleveníteni retróbejegyzés keretében, így ez várható a jövőben.
És végezetül egy remek összevágás két kedvenc sorozatomból. A youtube-on továbbiak is fellelhetők ilyenekből.

Kedvencek - külföldi sorozatok

Üdvözlet az olvasóknak!

Itt az ideje kicsit színesíteni a blogom, és ismét egy kis időutazásra csábítom az olvasókat. Ezúttal a sorozatok, telenovellák világába. Ezzel a februárban indított sorozatom szeretném folytatni. Kezdjünk is bele!

***

Első sorozatos emlékem az 1990-es mexikói Megveszem ezt a nőt! Leticia Calderon főszereplésével. A sztori elég egyszerű: szerelmespár, elválasztva egymástól, intrikák és gyilkosságok sora, vége happy end.



Ekkortájt vetítették még a Rabszolgasorsot is. Ez is a Kis család napi műsora volt. Most nem tudjátok szerintem hova tenni, de ha leírom a főhősnőt, akkor helyére kerül vélhetően. Isaura (Luceia Santos). A telenovella hátterét a rabszolga -felszabadítási mozgalom kezdetei adják, s a történet során bemutatásra kerülnek egy brazil kávéültetvény mindennapjai is. Érdekesség, hogy a magyar nézők olyannyira elhitték a sztorit, hogy pénzt is gyűjtöttek a lány felszabadítására. :-) 2004-ben újraforgatták. A főcímdal és a zárás linkje: http://www.youtube.com/watch?v=5i9bjhUFpLc



Kicsit horrorisztikus volt A hegy gyomrában. Ikrek voltak a főszereplők (Theo és Rachel - de ezt most puskáztam), akik valami nyálkás szörnyek után kutattak, persze véletlenül. A sorozat egyébként nyolc részt számlált. Itt találtok részeket: http://www.youtube.com/watch?v=VHybyAn8uGQ&feature=related



Szót kell ejtenem a Walt Disney összeállítás keretében vetített sorozatokról is. Ilyen volt A Kalóz Jack 100 élete, és Az Ausztrál Expressz.
Kalóz Jack a Karib-tenger réme. Szelleme a XX. századba kerül, ahol is 100 ártatlan életét megmentve menekülhet meg a Pokoltól. Ebben leginkább a morgonc nevű furcsa, repkedő élőlények akadályozzák.
Az Ausztrál Expressz-ben postakocsiszolgálatot kellett fenntartania két asszonynak az 1860-as évek Ausztráliájában. Kalandok sokasága bonyolította a történetet itt is. Nemrégiben műsorára tűzte az RTL Klub is. A link ismét emlékeztetőül: http://www.youtube.com/watch?v=hoNV3MV8f9M



Kedveltem még a Szupernagyit. Mint a cím is elárulja egy idős hölgyről szólt, aki biciklivel járt, és mindenféle mókába keveredett. Érdekesség, hogy egy skóciai lapban 2003-ban a világ 7. legskótabb személyének választották Szupernagyit. Emlékeztetőül: http://www.youtube.com/watch?v=PKDehPl8BV4&feature=related



Kedvenceim közé tartozott kicsit későbbről a Macguyver. A sorozat főszereplője a mindig nyugodt, hihetetlenül találékony titkosügynök, MacGyver (Richard Dean Anderson) MacGyver legnagyobb erénye, hogy tudományos ismereteit a gyakorlatban is alkalmazva hétköznapi tárgyak és a mindig nála lévő svájci bicskája, valamint ragasztószalagjának segítségével szinte bármit képes előállítani. A leglehetetlenebb problémák esetén is működő ügyes megoldásai - melyek sokszor élet-halál helyzetekben kívánták meg tőle összetett eszközök kiötlését és megvalósítását néhány perc alatt - voltak az epizódok fő látványosságai. Ezek a jelenetek arra voltak hivatottak, hogy felkeltsék a nézők érdeklődését az alkalmazott tudományok, legfőképpen a mérnöki munka iránt, valamint hogy izgalmassá tegyék a történetet. Szerintem sikerült is. :-) Ismét emlékeztetőül: http://www.youtube.com/watch?v=l1uw40An-A4



Aztán mindig megnéztük péntekenként a Dallast. No, ezt megint nem kell nagyon részletezni. :-) Kedvenc figurám Jockey volt. A sorozatot 1990 és 1997 között volt látható az MTV-n, majd később az RTL Klub is vetítette. De egyik tévéadó sem sugározta újra végig. Megismerhetjük a Dallasban működő olaj-kartell intézményét is. Noha a kartell intézményét ma már az amerikai piacot szabályozó törvények is tiltják, a sorozat készültekor ez még legális üzleti szövetségként működhetett. Akinek memóriafrissítésre van szüksége: http://www.youtube.com/watch?v=Ffo2Oqt8bIM



Nem lehet kihagynom kedvenceim közül Tom Selleck főszereplésével vetített Magnumot. Thomas Magnum magánnyomozóként tevékenykedett Hawaii-on. Az ügyek felgöngyölítésében TC, Rick, és Higgins segíti. (Ami még megragadt belőle a csodálatos piros Ferrarin kívül, az a két rotweiler: Zeusz és Apolló :-)) A sorozatból 8 évad készült. Ismét a főcím: http://www.youtube.com/watch?v=3CquMO3vJvo




Kicsit későbbi sugározták a Szupercsapatot. Napjainkra elkészült a film-változata is. A történet középpontjában egy igazságtalanul elítélt csapat áll, akik állandó bújkálásra vannak kényszerítve a a katonai rendőrség elől. Eközben jut idejük arra, hogy segítsenek a bajbajutottaknak. A csapat vezetője Hannibal Smith, szivarozással hívja fel magára a figyelmet, és gyakran jegyezte meg: "Imádom, ha egy terv sikerül!" Kedvenc figurám itt a Rosszfiú volt, és a mindig jópofa Murdock. Az intro-t eléritek az alábbi link segítségével: http://www.youtube.com/watch?v=PIfuaUTH9Y4&feature=related




Kicsit misztikus sorozat volt a Csillagkapu, pontos besorolása sci-fi (science fiction). A sorozat főhősei a CSK-1 nevű csapat tagjai (főszerepben Richard Dean Anderson, azaz Jack O'neil kapitány), akik titkos, amerikai katonai bázisról utaznak a csillagkapuk segítségével más világokba, és védik meg a Földet a Goa'uld-okkal szemben, Csillagkapu Atlantisz címmel folytatás is készült.













Valahogy vonzódom a kórházsorozatokhoz is. Sok érdekes dolgot lehet tanulni belőlük. A Vészhelyzet az egyik ilyen számomra kedves. Az első évadtól kezdve nyomon követtem.
Elsőként a Magyar Televízió tűzte műsorára 1996-ban, majd átvette az RTL Klub, és a Viasat. 2008 őszén a 14. évadot kezdte vetíteni az RTL Klub. A sorozat befejező részét az USÁ-ban 2009. április 2-án adták le.
Kedvenc figurám Benton és Carter doktor volt.

A Született feleségekről is említést kell tenni. Egyszerűen nem lehet megunni. :-)
A történet Széplakon, a Lila akác közben játszódik. 5 feleség (Gabrielle, Edie, Lynette, Susan és Bree) életét lehet nyomon követni, miközben rengeteg titokra derül fény férjeikről, szomszédaikról, barátaikról.
Dráma, vígjáték, thriller és szatíra együtt, mely számos elismerést magáénak tudhat.

Kedvenceim közé tartozik még a Dr. House című amerikai filmsorozat, amely egy arrogáns, ám brilliáns elmével megáldott orvosról, diagnosztáról szól Hugh Laurie főszereplésével. A történet egy New Jersey oktatókórházban játszódik, ahol dr. Gregory House praktizál. Munkáját három fős team segít (Foreman, Cameron és Chase). Hazánkban 2006 márciusától látható a Tv2-n. A sorozat is rengeteg díjat söpört be.
Kiemelnék pár érdekességet: House születési dátuma (1959. június 11.) megegyezik az őt alakító Hugh Laurie-ével. A házidoki gitárja egy 1967-es Gibson Flying V, motorja egy 2005-ös Honda CBR1000RR Fireblade Repsol Replica. :-)





Napjainkban minden pénteken nézem még A Rejtélyt, amely szintén a sci-fi kategóriába sorolható. Főszereplő Olivia Dunham FBI ügynök, és az őt segítő dr. Walter Bishop és a fia, Peter. Olyan ügyeket akarnak felderíteni, amire csak a jelenlegi tudomány keretein kívül adható magyarázat. Innen ered az eredeti cím is: Fringe science, azaz az ismert tudomány határa.
A világban sok, látszólag különálló esemény történik. Valójában ezek összefüggenek, és mind egy kísérlet részei, amit Mintának neveznek, akik tudnak róla (kormányügynökségek, és a Massive Dynamic vállalat). Azonban, hogy ki áll a kísérletek mögött, és mi a célja az egésszel, azt nem tudni.

***

Nagyjából így ennyi jutott most eszembe sorozatok közül, aminek epizódjait lelkesen követ(t)em. :-P Következő bejegyzésemben kitérek a magyar kedvenceimre is. Remélem, élveztétek a nosztalgiát! :-)

vizsgaidőszak - az utolsó kör

Üdvözlet minden kedves olvasónak!

Örömmel jelentem, 2009. 06. 23-án túlestem az utolsó vizsgám is gazdálkodási, kiegészítő egyetemi szakon. :-) Ezt fontos hangsúlyozni, mert nem biztos, hogy ez az utolsó vizsgám is életemben. Sőt...ha belegondolok, lesz még vizsga: németből, KRESZ-ből majd valamikor...de értitek a lényeget. :-P

Hétfő nagy jegy és telefonvárás jegyében telt. Stratmen érdemjegyen meglepődtem, nem is kicsit, és örültem persze, mert már csak ez a tárgy volt gázos. Ám a munka miatt sokkal jobban izgultam. Jólesett, hogy mindenki ezt kérdezgette. Hát nem volt lelkesítő a válasz, nem tartottak igényt szolgálataimra a Pálffyban. Neki is keseredtem rendesen. Ádi szokás szerint nagyon aranyos volt, és tartotta bennem a lelket. Nem volt egyszerű túltennem magam rajt, kerestem a pozitívumot...

Kedden elmentem a vizsgára. Első akartam lenni, hamar túlesni a beadandó-védésen. Nem jött össze. Akkor aztán időmilliomosként lesomódtam a könyvtárba, és jól elbeszélgettünk Ádival. Csábítgatott az esti szakbográcsra (bevallom, meglepődtem), majd felzavart a vizsgára. De még jó is, mert mire odaértem, már csak egy ember volt előttem. :-) Szép lett volna, ha lekésem. :-D 10 perc volt az egész vizsga, ötössel is zártam. Aztán a zuhogó esőre való tekintettel vásárlásom elnapoltam, és hazajöttem. És mivel bokám még mindig fájt, így este nem mentem a bogrács-grillre. Ekkor került be a pénteki jegy is a Neptunba, így már biztosan tudtam, hogy vége a vizsgaidőszaknak. :-)

Szerdán hirtelen lelkesedésből összeállítottam az államvizsga-prezentációt. Mondjuk még most se tudok dönteni hátterek közül. Ennél nagyobb problémám azonban ne legyen! :-) 12 diára sikeredett a ppt, az nagyjából 8 perc alatt lezavarható. Délután aztán megint fájt a bokám, talán az idő miatt is. És jobbnak láttam lemondani az estét. Meg ugye hozzá kell vennem, hogy megintcsak egyedül maradtam volna. :-S

Csütörtökön ügyintézés volt még napirenden, nevezetesen, hogy leadjam a leszerelési lapot az aláírások beszerzése után. Az elég gördülékenyen ment. Csilla néni pedig végképp megnyugtatott, hogy mehetek államvizsgára. Ezt, és a lányok kockáim feletti örvendezését követően vásárolni mentünk Anitával. Akinek meg kell köszönjem a szép napot, és a közös vásárlás élményét! Mert az volt. Elég hamar megtaláltam a megfelelő kosztümöt, nem lehetett otthagyni. Most még kicsit rámszabják, így csak szerdán lesz készen. Aztán kicaplattunk az Árkádba. És csak úgy próbálgattuk a sok szépséges ruhát. Illetve kerestük a megfelelő kiegészítőket a kosztümökhöz, amitől az államvizsga-bizottság hanyattbukfencből egyből lemegy spárgába. :-D A lényeg, hogy hangulatos volt, és vicces az egész vásárolgatás.

Péntek a pihenés napja volt. Ekkor jött a hír, hogy felvettek a Bánkiba közgazdász-tanárnak. És lehet elkövettem életem második nagy hibáját, de nem vállaltam el. Túl kötött lenne, 0 váltási lehetőség, ha adódna egy jobban fizető állás, vagy valamiért nem tetszene az egész, és 0 élet. Nem várok senkitől sem megértést, ez alapból nehéz döntés volt. S hogy jó vagy rossz? Az idő fogja megadni rá a választ. Most keresek, pályázgatok tovább. Győrben. :-) Meglátjuk. Döntésem fogadtatása vegyes volt. Anya szerint helyesen cselekedtem, apu szerint nem, és a barátaim szerint se. Még egy ember reakciójára vagyok igazán kíváncsi. Csak kerülne már elő ez a "sötétben bújkáló ellenforradalmár buliherceg". Bár nem is tudom, mit érdekel mások véleménye, az én életem, az én döntésem. :-)

És most már szombat van, mikor írom e sorokat. Német lett volna reggel, míg tanárnéni le nem somta. Persze érthető is, élnie is kell. :-) Emitt is buli lett volna, de fáj a bokám, másrészt kedvem sincs, az idő is esőre áll (kimaradósnak nem kedvez). "Emberemmel" akarok bulizni, aki eltűnt. :-S Aggódom, és rossz előérzetem van. A délelőtt a döntésem értékelésével telt, ezt elemezgetik őseim. Tegyék nyugodtan! Délután várhatóak nagybátyámék, a botránnyal. Szóval esemény lesz. Amúgy meg az is egy komoly döntés. És azt mindenkinek magának kell tudni meghoznia a saját életéről. Úgyhogy a kocka el lesz vetve, vagyis el van most már. Remélem a legjobbakat! És a kedves olvasóknak is hasonló jókat! A döntésekkel meg csak óvatosan, mérlegeljetek!

vizsgaidőszak IV. kör

Üdvözlet a kedves olvasóközönségnek!

Mint már előző bejegyzéseimben is szó volt róla, vizsgaidőszak bonyolódik, úgyhogy írásaim száma ezért sem gyarapszik olyan gyors ütemben. Lássuk csak, mi is történt az előző héten! Címszavakban először csak: bukóvárós, segédlet- és beadandógyártós hétfő; interjús kedd; tanulós, meglepis, pipázós szerda; vizsgás, parás, interjús, bokaficamos csütörtök; vizsgás, megnyugvós péntek; interjús, németes, beadandós szombat. Tehát ez volt röviden az elmúlt 6,5 nap. Most a részletek!

Hétfő. Álmos nap. Délelőtt hamar eltelt. Mint mindig, ha anya délutános. Elmókuljuk az időt. Délután nekiestem a tanulásnak, aztán kitöltöttem hozzá néhány tesztet. De a könyvben - nyugodt körülmények között - alig találtam meg a válaszokat. :S Borzasztó egy tárgy! Közben természetesen chat ezerrel, kellett a nyugtatás. Dodinak meg az ápolgatás. Este aztán gyorsan összedobtam egy beadandót digitális fényképezőgépekről. Köszönöm a javító szándékú észrevételeket, és a táblázatok kitöltését! :)

Kedd. Az első nagy napom. Azért nagy, mert ekkor estem túl az első állásinterjún. Végre. Sok-sok pályázgatás után végre behívtak meghallgatásra. Délelőtt még kaptam pár jótanácsot, hogy is készüljek, milyen jellegű kérdések várhatóak, stb. Aztán menni is kellett. Magát a gyárat hamar megtaláltam, pedig azon a környéken legutóbb 5 esztendővel ezelőtt, szerenádkor jártam. :) A régi szép közgázos idők! :) Nosztalgia majd máskor (hmmm...jut eszembe, osztálytalálkozónk is lesz idén elvileg, na majd akkor lesz róla úgyis bejegyzés) Szép kis terepszemle volt, ténylegesen körbejártam a gyárat. Aztán kisvártatva megleltem a bejáratot is. Szóval hoztam a formám. :D Időm adódott még bőségesen, így aztán sétáltam. Hamar felfedeztem az Interspart (ez nem olyan régen települt Pápára is, és nem is tudtam, hogy nincs is messze a belvárostól -fél óra séta). No, az azt övező üzletekbe is be kellett térnem, most csak nézelődős szándékkal, és stresszlevezetőnek. Kellemes volt. Aztán visszairányzékoltam magam a gyárba, portás bácsi készségesen felkísért az irodába. Kiderült, hogy a munkaügyis mókusnak nemcsak a telefonban van megnyerő hangja, hanem élőben is. :) Akkor még várnom kellett. Meglepett, hogy nem ő fog kérdezni. Amikor a másik pályázó bement, beszélgetésbe elegyedtünk. Sokmindent megtudtam már itt is. És a feszültségoldás megtörtént. Kicsit magabiztosabban léptem be a másik irodába, ahol a gazdasági osztályvezetőkkel találkoztam. Hagytak kibontakozni, magamról kellett mesélni. Ami itt negatívan hatott rám, az a magánéleti kérdés. Amilyen erőszakosan tudni akarta a hölgy... A tanulmányokról esett szó (különös tekintettel a számvitelre és a befektetési tárgyakra), szakdolgozatról, nyelvekről. A hallgatóság szorgosan jegyzetelt. Nehéz kérdés a fizetési igény, főként pályakezdőként, rutintalanul. Lehet, túl sokat is mondtam. Az egész meghallgatás 20 percet vett igénybe, hamar végeztem az előző jelölthöz képest biztosan. Abban maradtunk, hogy majd értesítenek, elképzelhető 2. kör is. Mindesetre roppant jó, hogy bekerültem abba a 10 emberbe, akit meghallgattak. Plusz tesztelhettem magam ilyen körülmények között. Hazafelé viszont gondolkodtam. A munkaidőn, és úgy az egészen. Ha felvennének, gyakorlatilag 5-től 5-ig tartana egy nap, a fennmaradó idővel meg gazdálkodjak. Ami nagyjából pihit jelentene, netelést. Nem mást. :S Másnap robot elölről. És hiába laknék fél órára a munkahelytől...
Most biztos felteszitek a kérdést, akkor mit is szeretnék? Nos, 1-2 évig tapasztalatot gyűjteni, mellette élni, szórakozni (amit a környéken nem lehet sajnos :S). Véleményem szerint hiába lesz két diplomám, sokat most még nem érnek, nem áll mögöttük rutin. És akkor biztos az újabb kérdés is, miért pályáztam a környéken? Egyrészt, mert nem is gondoltam, hogy behívnak (ennyi sikertelenség után), másrészt, mert adódtak ezek a lehetőségek. És míg nincs jobb, addig miért ne? Válság van, leépítés inkább...Igen, ez az utóbbi megállapítás paradoxont alkot az előzővel. Nem tudhatom, mi lesz. Egyenlőre várakozás.
Kedd krónikájához tartozik a meglepetés. Áditól. Elkérte a lakcímem, mást viszont nem volt hajlandó mondani. Viszont felcsigázott. :) Meg a miértek...
Szerdán aztán meg is kaptam az ajándékot Áditól. Na, arra álmomban se gondoltam volna! :) A futár mondjuk vicces volt, mert a szomszédot vette célba szokás szerint (elcseszett házszámozás átka, ami mókákhoz vezet, hiszen volt már nálunk hűtőszerelő, akit a szomszéd hívott...és akit csak a fizetéskor küldtünk át, hiszen akkor épp rossz volt a hűtő :D) A kocka volt a meglepi. Kockakészlet egyenesen: 7 darab meseszép kékeslilás sokoldalú kocka. Az előző bejegyzésben említettem, hogy mennyire tetszett az a 12 oldalú a múltkori vizsgán. És most szert tettem egy ilyenre. Mekkora felelések lehetnének! És nem ám naplófelcsapdosással...dobással. :P Szerintem a pónikáknak is tetszene, ha már unokatesómnak például tetszett, aki tanár. :) Szóval örvendeztem a mértani testeknek, és hogy mehetek államvizsgára (ez sem volt biztos ugyanis). Július 6-ára lettem beosztva. :) A továbbiakban szívesen játszottam a kockával: "alea iacta est" mondta Caesar, és most úgy tűnik, rám is igaz lesz, mert történik valami jelentős. Valami sorsdöntő. Így lelkenedezés volt, tanulás annál kevesebb, bár azért próbálkoztam. :) Lazulásként egy kellemes kis vízipipa is belefért. Köszönöm az élményt Dodinak.
Csütörtök. A délelőtt viharos gyorsasággal továbbszáguldott, e-mail lesés volt javarészt, és a szokásos chat. Már nagyon vártam a diplomamunka bírálatot. Vizsga előtt még tartott a nagy lelkesedésem a kockák felett, el is vittem kabalának. Illetve megmutatni Ádinak. Neki annyira nem tetszett, ahogy láttam. Én annál lelkesebb voltam. Vizsgán már kevésbé. Necces. :S Dühít is (eredmény később, de sejtem, hogy nem épp jó. Pedig nem kérnék sokat, egy bénást). Aztán nagyon időm nem volt mérgelődni, mert interjú volt napirenden, közgazdász-tanári állásra egész pontosan. És mivel az iskola Győr-Adyvárosban van, így kihelyijáratoztam. Utána történt a baj, mert nem vettem észre egy gödröt, és kibicsaklott a bokám. :S Alig bírtam ráállni, de muszáj volt. Vártak. Feldöcögtem, portás bácsi itt is rendkívül készséges volt. Három tanár "vallatott", leginkább a motivációmról érdeklődtek. Talán egy mondat van, amit visszaszívnék, az időintervallum, hogy meddig is csinálnám. Diplomatikusabban kellett volna. Maga az interjú 15 perc volt körülbelül, alapinformációkkal láttak el. Tetszett a légkör. Sokkal inkább, mint előzőleg a vállalatnál. Persze teljes összehasonlítás nem lehetséges, ugyanis a kft-s volt az első interjúm, és az még újdonság erejével hatott. Az itthoni fogadtatás már kevésbé tetszett. Igaz, nagybátyámék is itt voltak, ez is közrejátszhatott, hogy anya eléggé leosztott. Nem azt vártam. Egyáltalán nem. Így aztán bokaápolás következett, és lelkizés. Köszönöm mindenkinek, aki meghallgatott. :)
Pénteken jött a telefon megint, hogy interjú. Szintén közgazdász-tanári állás, de Ajkán. Erre igazából számítottam is, lévén, hogy fater - akaratom ellenére - beleavatkozott. Délután vizsga. Arról nem ejtenék szót, írtam, amit gondoltam. Nem kérnék rá sokat, egy bénást arra is. Fiúk olyan édesen paráztak, én meg roppant jól szórakoztam. :D Rajtuk, nem a vizsgán. Akkor már a bírálat járt az eszemben, mert csak annyit tudtam meg, hogy megvan az. A konkrét véleményt nem láttam még. Utána rögtön siettem a könyvtárba, meglesni. Örültem. Nem is kicsit. :D Jelest ajánlott a bíráló, egy főiskolai oktató. Örvendeztem én már mindennek.
Szombat. Unokatesómmal meg volt beszélve a német. Lemondta, most sem németeztünk. :( De azért egy fél órát taliztunk. Az interjú jól sikerült, szerintem a hetiek közül a legjobban. Ha már megjegyezték, hogy milyen lelkesen mesélem gyér tapasztalatom tanári szinten. :) Tény és való: szeretek magyarázni, és ebben van gyakorlatom. 10 perc alatt végeztem, kedvesek voltak. Jövő héten adnak választ. Azonban a lecke fel van adva nekem is: maradjak-e ezeknél (persze, ha felvesznek egyáltalán), vagy várjak még egy kicsit egy potenciális jobb lehetőségre? Győr vagy Ajka, Pápa egyáltalán? Nehéz kérdések ezek. Szívem szerint Győrt választanám, és a továbbiakban szerintem ott is fogok keresgélni, ha ezekből nem jön össze egy sem.
Most pedig beadandót kéne összerittyentenem keddre, úgyhogy zárom is soraim. Mindenkinek mindenféle szépet és jót! :)

***

És most mellékelek néhány fotót is, hogy el tudjátok képzelni az én kis szépséges kockáimat! Köszönet a képekért Dodinak!

vizsgaidőszak II. és III. kör

Üdvözlet a kedves olvasóknak!

Már a bejegyzés cím is elárulja, mivel is foglalkoztam az elmúlt két hétben. Gazdaságpszichológia jegy feletti örömködés után nagy igyekezettel vetettem bele magam az opciók világának megismerésébe. Mindezt befektetés elemzés vizsgára készülve, amit május utolsó hetéről átpakolásztam tudásom bizonytalansága miatt. Úgy véltem, az elhalasztott vizsgára sokkal többet tudok, így a pünkösdi hétvégét blogfelolvasós nosztalgiával, és filmezéssel töltöttük. Végre megnéztem a Keresztapa III-at, és az Angyalok és démonokat. Tetszenek ezek a kicsit misztikus-vallásos filmek. :P Így aztán tényleg relax volt. Az esti szokásos msnezés döbbentett rá, hogy másnap bizony vizsga, a már említett befektetés elemzés. Ekkor kezdtem parázni. És annak rendje s módja szerint a másnapi vizsgán előjöttek a problémák. Hatványozottan. Igazából szemét vizsgasor is volt (többünk megítélése szerint az előzőekhez viszonyítva). És talán az eredmény is reprezentálja a nehézségi fokot: több, mint fele bagázs megbukott. :S De jól tudtam a vizsga után is, hogy ez esélytelen. Bosszantott is a dolog erőteljesen, hiszem készültem. Másnap várt rám a számviteli esettanulmány vizsga. Eléggé értelmezhetetlen volt számomra a jegyzet sajnos. Mit volt, mit nem tenni, fegyverkezés. :P És bíztam a szerencsében. Ami persze ezúttal sem volt. Nem is nagyon értettem, miért nem sikerült a vizsga, hiszen hasonlókat írtam, mint a mellettem ülők.
Két tanulgatós nap következett, hiszen még szinte minden vizsgám hátravolt (szám szerint 6). Avagy a játék hosszú neve: hogy tartsuk szinten a számonkéréseink számát, miközben az idő a teljesítésre egyre fogy?! (2 hét van vissza a remélhetőleg utolsó vizsagidőszakból) Pénteken aztán lazulás és jegyvárás helyett inkább ügyintéztem Dodival együtt. Ekkor postáztam két, közgazdász tanári állásra szóló pályázatomat is. Hazaérve tanulás, jegyvárás, sopánkodás. :) Úgy terveztem, szombaton nagy tanulást fogok csapni, ám ez meghiúsult. Átjáróház miatt. Mondjuk valahogy dekoncentrált is lettem. Este a szokásos msn Anitával, Ádival (igen, rájuk korlátozódott a beszélgetés leginkább, bocsi mindenki mástól, pótoljuk), ahol is a befektetés elmúlt vizsgafeladatait próbáltuk megoldani. Vasárnapra kezdett alakulni a dolog, de még nem jutottunk tökéletes megoldásra, csak hétfő este. Nagyon hasznos volt az msn rajzolós funkciója is a függvények megkonstruálásához. Meg maga ez a program is. :)
Kedd megint hamar elkövetkezett, szokásos para is megvolt. A vizsga könnyebb volt szerintem, mint az előző heti. Ám sikerült elrontanom egy jó sok pontos példát. De tudtam is, hogy rossz, és ezen fel is húztam magam rendesen. A 80 perc fogyott rendületlen...és a példa még nem volt okés. Ekkor mindenféle méltányossági járt már a fejemben...a többi feladatot dühből csináltam már. Hazafelé is a pontokat számolgattam leginkább. Dodi is csak felhúzott, mert későn (a buszon, félúton Győr és Pápa között) néztem meg a telefont, és nem tudtam átadni neki a számológépem, amit otthonhagyott.
Számvitelre most se vittem túlzásba a készülést, csak a kötvényes feladatot nézegettem meg. Ismét a mázlira bíztam magam. Elég "veszélyes" szituba kerültem abban a 80 percben, de mindent vagy semmit! :) Érti, aki érti, aki nem, annak privátban kifejtem. Lesújtva jöttem ki, Évi nem győzött biztatni. Én meg Dodit, aki vizsgára sietett. Ekkor sem lehetett lazulni, mert csütörtökön volt még hátra egy vizsga. A rettenetes stratégiai menedzsment. Itt gyakorlatilag be kéne nyalni a 250 oldalas könyvet. Borzasztóan komolyan veszik...Pedig...véleményem nem merem leírni, mert abból még bajom lehet. Privátban szintén, ha érdekel valakit. :) Hajnalig tanulgattam a mátrixok felépítését. De nem volt nyugis egy csütörtök reggel. Fater csötönözésére ébredtem...amikor meg visszaszunyáltam, akkor meg telócsörgés. Kinyomtam egy reflexmozdulattal, mert azt hittem, ébresztő. :) Kb. 10 perc után azért ráeszméltem, hogy nem az volt, és helyretettem a dolgot. A vizsgáról nem mondanék sokat, nem hiszem, hogy sikerült. Bár mondjuk úgy is mentem el, hogy nézelődöm. Nem ment minden maradéktalul. (Azt hiszem, sose fog) Aztán könyvtár. Megtaláltam a könyvet, amiben a befektetés vizsgafeladatok voltak. Persze megoldást nem. Ekkor döntöttem el, hogy megnézem a dolgozatot a másnapi fogadóórán, és kikönyörgök vagy egy új időpontot még (hiszen kettőnél tartottam), vagy egy bénás (görbülős) jegyet. Majd az este tanulás helyett aktív pihenéssel és parával telt. Ahol a csütörtököt befejeztem, ott kezdtem a pénteket.
Korán ébredtem megint, nekiestem a szombati vizsgára tanulgat-gatni. Nem ment. Ekkor (szokás szerint) gép bekapcs., Neptun megles. Nem volt jegy. Para tovább. Majd a Gmail-es chaten múlattam az időt Ádi és Csillus társaságában. Illetve leginkább csak nyafogtam nekik. Teljesen odavoltam. Míg egyszercsak zenébe kezdett a telefonom. A közgazdász-tanári állás miatt hívtak. Interjú. :):) El se akartam hinni. Jó, persze ez nem jelenti azt, hogy enyém a pálya, de azért a hosszú-hosszú pályázgatás-próbálkozás után abszolút lelkesítő. :) Mikor nagyjából túlestem az első rémületen, örömön, megint kerestek. Ismét egy interjúra invitáltak meg. :) Ez pedig azért értékelendő, mert ahhoz az álláshoz 3 év gyakorlatot kértek. Megint nem akartam tudomásulvenni...:) Az utóbbi időben nem mentek a dolgok, így nem csoda talán. Rohamtempóban telt el a délelőtt, és menni kellett Győrbe. Jegy még sehol. Még rosszabb lelkiállapotba kerültem, hogy ott fogok szembesülni a buktával....a suliban aztán 5 percenként lestem a tanulmányi rendszert...sehol semmi. A fogadóóra azt hittem, elmarad, vagy csúszik. Elücsörögtem volna én ott, mint a jógyerek, ha nem jön Ádám, és nem megy be a terembe. :) Mondjuk mindegy is, hogy hol várok. A dogám még nem került javításra ugyanis. Na, azt a borzongást...a bénás után azonban megnyugodtam kicsit, nem mertem elhinni. Azért megkérdeztem, mit hogy kellett volna. :) Örültem természetesen.
Majd megnéztem az Áll az alku szünet előtti utolsó adását, lelkendeztem anyának, aztán a többieknek. 10-től pedig nekiestem a tanulásnak. Helyi hatalom vizsgát így is el kellett rámolnom a befektetés miatt, az időpontok nem voltak összehozhatók. És ebből is az utolsó lehetőség volt a szombati, a tudás meg eléggé ingoványos.
No igen, ezt is megértük. Szombaton még sose vizsgáztam. Pazar hangulat volt. :) Megtudtunk jópár érdekes történetet a tanárokról, és a vizsgákról. Ezt nem tudom sajnos leírni, mert ahogy Dodi szokta mondani: "azt át kell élni!" Pusztultunk a röhögéstől. És még sose láttam 12 oldalú dobókockát. Mert a dobással alakult ki a tételszám. Nekem kell egy olyan!!! :) Ha úgy hozza a gondviselés, hogy tanárnő leszek, akkor dobálózva fogok feleltetni. :D Az utolsónak menős taktika ismét jó jegyet eredményezett. Felvidultam teljesen. Főleg a számvitel bénás után. :) Vissza is akartam menni Győrbe az esti fesztiválra. Ám ez társaság hiányában meghiúsult. Maradt helyette a fotózkodás (képek mellékelve kezdésként by Padre Dodi), és az esti démonvadász film.
Most pedig beadandózni kéne még egy csöppest. Még tart a lelkesség. De lehet ez sok pozitív dolog csak a 24. hét mágikussága volt? (Jelzésképp: 24 a szerencseszámom) No, most nincs más hátra, csak az elköszönés. Mindenkinek minden jót, kitartást, mázlit!